Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
2. Szöveges folklór
2. 34. A BÁTYJAIT KERESŐ LEÁNY (ATU 451) MESÉJÉNEK KÖZÉP-EURÓPAI ÖSSZEFÜGGÉSEIHEZ A szlovákiai mozikban a közelmúltban, nagyjából egy esztendeje89 láthatta a közönség Alice Nellis cseh filmrendező, népmeséi előképek nyomán, cseh-szlovák koprodukcióban forgatott filmes adaptációját, A hollóvá változott hét fivért. A film (Sedem zhavranelých bratov) szlovák nyelvű beharangozói a világhálón arról tájékoztattak, hogy az alkotás Pavol Dobšinský meséjének motívumaira épül90. A cseh nyelvű internetes oldalak (Sedmero krkavcű) viszont arról beszéltek, hogy a film alapját egy Božena Némcová-mese szolgáltatta91. Tallósi Béla egy, az Új Szóban megjelent beszámolójában ehhez még megemlíti, hogy A hollóvá változott hét fivér nekünk, magyaroknak a Benedek Elek által lefordított Grimm-variáns révén is ismert lehet92. Hogy is van ez? Dobšinský, Némcová vagy Grimm? Esetleg Benedek Elek? Az a helyzet, hogy bármelyik állítás helyes, elfogadható lehet. Tudni kell először is, hogy a népmeséknek (ahogy más népköltészeti műfajoknak sem) nincs egyetlen és megfellebbezhetetlen szövegváltozatuk. Egy olyan megszövegezés tehát, amihez képest meg lehetne ítélni más, hasonló próbálkozásokat. Ezzel szemben lényegében egyenrangú variánsok vannak93, amelyek nyelvi határokat átívelő módon általában egész Európában (sőt: Eurázsiában) ismertek. Ezekből, a szóbeliségben ismert és terjedő variánsokból, alapvetően a népköltészeti gyűjtések és közreadások időszakától (tehát nagyjából a 18. század végétől, 19. század elejétől) olykor írásban is rögzítődtek, sokszor szépirodalmi feldolgozást, átdolgozást is nyertek, más nyelvekre is lefordíttattak, miközben ezek a nyomtatásban is megjelent variánsok időnként a szóbeliséget is felfrissítették, újragazdagították. Mára ezért szinte kibogozhatatlan egy-egy mesetípus vándorlása nyelvhatárokon és megjelenési közegeken (a szóbeliségen és az írásbeliségen) át. Megkísérelni viszont meg lehet. 89 Jelen tanulmány adatgyűjtése részben a Magyar Tudományos Akadémia Domus Hungarica Scientiarum et Artium ösztöndíja keretében valósulhatott meg 2016 januárjában, Budapesten. Az alapötlet pedig egy hírlapi cikk formájában volt már olvasható (Liszka József: A hollóvá változott fivérek - térben és időben. Új Szó 68, 2015. 6. 20., 19. p.). 90 http://www.kinema.sk/recenzia/37049/sedem-zhavranelych-bratov-sedem-zhavranelychbratov.htm [2015.06.05.] 91 http://magazin.aktualne.cz/kultura/film/recenze-sedmero-krkavcu-je-feministicka-vanocniklasika/r~71 d55ef20a8a11 e599590025900fea04/ [2015.06.05.] 92 Tallósi Béla: A hollóvá változott hét fivér. Új Szó 68, 2015. 5. 30., 8. p. 93 Ez természetesen nem esztétikai kategória, hanem a szöveg tartalmára, szerkezetére, más szóval a szöveg biológiájára vonatkozó megállapítás.
