Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
2. Szöveges folklór
A Grimm testvérek Békakirály...331 Egy királynak van három leánya. A király megbetegszik, és az udvarán lévő kút vizét kívánja meg. A legidősebbik leánya elmegy vízért, ám amint egy korsóval merít a kútból, látja, hogy a víz zavaros. Még egyszer szeretne meríteni, ám közben egy béka dugja ki a fejét a vízből, s versben mondja neki, hogy ha a királylány a kincse lesz, ad neki tiszta vizet. A legidősebbik királylány ezt megtagadja, s víz nélkül tér haza. A középső királylány hasonlóan jár. A legkisebbik viszont megígéri a békának, hogy a kincse lesz, ezért tiszta vízzel térhet haza. Ezzel el is feledkezik a békának tett ígéretéről. Este, amint ágyában fekszik, hallja, hogy valami kaparássza az ajtaját, és versben korábbi ígéretének a betartására szólítja fel. Mivel megígértem neki, gondolja a királylány, beengedem a békát. Az betotyog az ajtórésen, s az ágy alatt, a királylány lábánál húzza meg magát. Reggel viszont eltűnik. Másnap ismét jön, majd harmadnap megint. Ekkor közli vele a királylány, hogy utoljára engedi meg neki, hogy az ágya alatt aludjon. Erre a béka felugrik az ágyra, s a párna alatt helyezkedik el, s így elalszanak. Reggel, amikor azt gondolja a királylány, hogy a béka végleg eltűnik, helyette már egy szép fiatal királyfit talál, aki elmondja, hogy elvarázsolták, s az átok alól csak az szabadíthatta fel, ha valaki megígéri neki, hogy a kincse lesz. Ekkor odamennek a leány apjához, aki áldását adja rájuk, miközben a két idősebb nővér mérgelődik, hogy nem fogadták a békát kincsüknek. A továbbiakban nézzük a Békakirályról szóló mesének a magyar, valamint a szlovák és a cseh szájhagyományból lejegyzett ismert változatait. A terjedelmi korlátok miatt csak rendkívül röviden tudom őket bemutatni. A magyar népmeséket feldolgozó katalógusok a most tárgyalt mesetípust folyamatosan számon tartják. Katona Lajos, aki lényegében első ízben kísérelte meg a magyar népmesék katalogizálását, az Ámor és Psziché (nála: Cupido és Psyche) típus (I.) Békaprincz megnevezésű altípusaként (C) említi ezt a mesetípust, kizárólag Erdélyi János alább még tárgyalandó közleményére, illetve annak angol nyelvű fordítására hivatkozva (Katona L. 1913, 38-39). Később, Antti Aarne katalógusa beosztására támaszkodva (Aarne 1910), az akkor alig 18 éves Honti János az addig publikált magyar népmesék alapján elkészített német nyelvű katalógusában a Tulajdonképpeni mesék (Eigentliche Märchen) kategóriában, már a 440-es típusszám alatt említi (konkrétan szintén csak Erdélyi magyar nyelvű közleményét és annak angol fordítását alapul véve) a Békakirály magyar variánsait (Honti 1928, 20). Berze Nagy Jánosnak a nagyjából akkor készült, az egész akkor ismert meseanyagot feldolgozó, ám csak 1957-ben megjelent katalógusában szintén a 440-es szám alatt található a mese, ám ő is csak a két (magyar és angol) Erdélyi-féle változatra tud hivatkozni79. Megemlít viszont egy, alább még tárgyalandó ponyvanyomtatványt is (Berze Nagy 1957, I: 602). A tízkötetes Magyar népmesekatalógus második, Tündérmesék kötetébe (The Types of the Hungarian Tales of Magic), az önmagában álló, A békakirályfi című cselekménytípus (ATU 440: The Frog King Or Iron Henry) tíz magyar variánsának bibliográfiai adatait találjuk (Dömötör 1988, 220). Ez a sor 79 Annak ellenére, hogy a katalógus megjelenéséig (ahogy azt később látni fogjuk) ő maga is (de már a katalógus elkészülte után) közreadja a mese két variánsát.
