Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
2. Szöveges folklór
332 Szöveges folklór azóta kiegészíthető. A katalógus az egymástól mind szerkezetileg, mind tartalmilag viszonylag távol eső variánsokat (tehát a fentebb már bemutatott KHM-1 és KHM2- 13 altípusokat is) egy típusszám alatt hozza, noha ezeket sok esetben mindössze egy motívum, a békává való elvarázsoltság, s az az alóli felszabadulás motívuma köt össze. Jifí Polívka szlovák népmese-katalógusában a kígyóvá varázsolt vőlegény (Ženích zakliaty na hada) kategórián belül (48. szám alatt), annak B altípusaként, Vőlegény a kútban (Ženích v studni) cím alatt tárgyalja, és két a KHM2-13 altípushoz tartozó variánsát mutatja be (Polívka 1927, 187-189). Polívka itt is hangsúlyozza, egy korábbi munkájára utalva, hogy mivel a szláv nyelvekben a béka nőnemű, ezért a mese egyes lengyel, orosz, cseh variánsaiban kígyó vagy rák szerepel (Bolte- Polívka 1913-1932,1: 5). Viera Gašparíková, alapvetően a Frank Wollman nevével fémjelzett nagy, az 1940-es években zajlott szlovák népmesegyűjtés eredményeire támaszkodó katalógusában az 569-es sorszám alatt hozza a mese egy kelet-szlovákiai változatát, miközben az Aarne-Thompson-féle katalógus számozása (440) a katalógus mellékletében található mutatóból derül ki (Gašparíková 1991-1992, II: 434—435). Ugyanő egy másik munkájának jegyzetében szintén kiemeli azt a sajátosságot, hogy a szláv nyelvű népek a nénemű béka helyett inkább kígyót, rákot stb. szerepeltetnek a mesében (Gašparíková 2004, 564), noha mindhárom, általa is idézett ismert szlovák variáns főszereplője béka. Václav Tille cseh katalógusa a Ženich v studni típus alatt hozza négy variánsát (Tille 1937, 344-346). Tille katalógusa óta további cseh variánsok úgy látszik nem kerültek elő. Jaroslav Otčenášek nemrégiben megjelent összefoglaló munkája mindenesetre nem említ újabbakat, mindösszesen Tille munkájára hivatkozik, s az egészen annyiban módosít, hogy a Tille által használt típusnevet (Ženich v studni) lecseréli a nemzetközi katalógusok megnevezésére: Žabí krát nebo Železný Heinrich, és az annak megfelelő típusszám, a 440. alá sorolja be (Otčenášek 2012, 214). Az eddigi ismert (magyar, szlovák és cseh) variánsok alapján is nyilvánvaló, hogy a szóban forgó mesetípus - ahogy arról fentebb már volt szó - egy nagyobb körbe, az Ámor és Psziché képzetkörébe tartozik. A szűkén értelmezett Békakirály típus (ATU 440) egyes szövegei viszont további altípusokba sorolhatóak és sorolandóak. Noha Hans-Jörg Uther az általa feldolgozott amerikai angol és spanyol, bolgár, cigány, cseh, dán, észt, fehérorosz, finn, flamand, francia, fríz, grúz, ír, japán, kínai, koreai, kurd, lengyel, litván, mexikói, német, norvég, nyugat-indiai, olasz, magyar, orosz, pakisztáni, portugál, román, skót, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, szorb, török, ukrán stb. variánsok alapján úgy látszik nem látja indokoltnak a típus belső tagolását (Uther 2004, I: 262-263), a most bemutatásra kerülő magyar, szlovák és cseh (részben persze német) anyag alapján úgy látom, hogy jelenleg legalább két altípus (440Aés 440B) mindenképpen kirajzolódni látszik: 1. (440A): A KHM-1 altípussal rokonítható variánsok A királylány egy kútnál/forrásnál játszik aranylabdájával/aranygyűrűjével, amely a vízbe esik. Egy béka kihozza azzal a feltétellel, ha királylány játszópajtásául fogadja őt. A királylány ígéretéről megfeledkezik, de a béka szaván fogja. Az ígéret betartására apja is figyelmezteti a lányt. Amikor a béka a leány ágyába akar bújni, az mérgében
