Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
2. Szöveges folklór
324 Szöveges folklór Sűrű felhők homályi bontják az égboltot, Sötét felhőbe borult a kék égboltozat. Az Urangyalát végzé a jámbor leányka, Imádkozzál érettünk Istennek szent anyja. De az ajtatos imát hangok szakiták meg, Az erdő sűrűjében fegyverek csörögnek. És csakhamar zord arczu rablók körül fogták A leányt, ki ég felé tartja olvasóját. Megállj - szóltak a rablók - ha kedves életed! Add ide mi nálad van, ruhád és pénzedet! Gyújtott lámpa fényénél kés villog kezében, A lány szelíden nézett a rablók szemébe. [3. p.] És Így szólt: Jó emberek, nekem pénzem nincsen, E drága szent olvasó az egyetlen kincsem. Szűz Máriához megyek, hogy kegyelmet adjon, Szivemet viszem én csak, neki nem kell vagyon. De hát hol van a szived? szólották a rablók, Nem látunk nálad mást, mint azt a faolvasót. És gúnyosan folytatták: Hogyha pénzed nincsen Megnézzük, hogy viszed el szived a kezedben Nem tudjátok, mit tesztek, szólt szelíden a lány, Bocsásson meg az, a ki meghalt a keresztfán. Ott van már a kezében saját maga szive, Fájdalom nélkül viszi nagy Máriaczellbe. És Így szolitá meg a gonosz embereket: Szűz anyát dicsérni én velem jöjjetek. A bűnösök borzadnak, hogy a leányt látják, A gyilkos fegyvereket maguktól elhányják. Megtépték ruháikat és térdre hullottak, Jaj szavakkal a leány után kiáltottak. [4. p.] Mária választottja, óh bocsáss meg nekünk, Szűz Máriát dicsérni mi is veted megyünk. így a leány nyomában térdeiken mentek És Máriaczelinek határába értek. A harangok maguktól mind megszólalának, Az angyalok kezei húzták meg azokat. így ment a leány szivével az oltár elébe, Szűz Mária elébe e szavakkal tette: lm fogadd el szűz anyám, én tőlem a szivem, Oh emelj fel a mennybe, óh magadhoz engem. így ő az oltár előtt meggyónt, megáldozott, S tiszta lelke az égbe angyalnak felszállott. A gonoszok pedig a bűnükből megtértek És szigorú életű remetékké lettek. A váci Egyházmegyei Könyvtár gyűjteményében őriznek egy kolligátumot, amelya datált példányok alapján - 1850 és 1893 között nyomtatott ponyvákat tartalmaz. Ebben található egy, címlap nélküli, datálatlan (a tipográfia alapján 19. század legvége, 20. század legeleje) ponyva több énekkel, köztük a 14-16. oldalon A rablók által szivétől megfosztott leány búcsújárása nagy Mária-Czellben című, a fentebb idézettel nagy vonalakban megegyező szövegű (ám nem teljesen azonos) legendaballada67. 67 Az információért, valamint a legendaballada lefotózásáért és elküldéséért, továbbá számos, negatív eredménnyel bíró erőfeszítéséért Klamár Zoltánnak tartozom köszönettel! Itt említem meg, hogy a Bálint Sándor szegedi hagyatékában található ponyvanyomtatványok katalógusában a mutatók segedelmével egy biztosan ide tartozó tételt (866) találtam, ami úgy tűnik, (ha nem is ugyanaz a kiadás), azonos eredetű a váci nyomtatvánnyal: Szent Anna liliomos kertje. UJ ÉNEK FÜZET. írta VARGA LAJOS Jász- Árokszálláson. Nyomatott és kapható az Egri Nyomda Részvénytársaságnál. [...] A rablók által szivétől megfosztott lány bucsujárása nagy Mária. Czellben. Dallam: Hatvanhárom évet betöltött. [...] (Szabó-Zombori szerk. 2010, 251).
