Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)

2. Szöveges folklór

A populáris irodalom és a népköltészet határán...325

3.3. A szóban forgó ballada magyar változatának további, vélhetően egy harmadik altípust reprezentáló korai forrásáról is tudomásom van. Vajkai Aurél már 1942-ben hivatkozik Kenderessy Danyi Péter Pál A vértanú hite című ponyvájára68, amelyet egy keszthelyi búcsúvezető parasztasszony összefűzött imádság- és énekgyűjteményében talált, ám csak egy kis töredékét adta közre:

Arany lánczon csüng ott, egy zarándoklány szíve.

Szólottám tihozzátok kedves kereszttények,

Öreg Máriaczellben ezt megnézhetitek,

Két tyúktojás van ott, egyik vas abronccsal,

Másik három szegekkel megvagyon patkóivá.

(Vajkai 1942, 121)

Mind ez ideig a Vajkai által idézett ponyvára nem sikerült rábukkannom, pedig egy érdekes, eleddig ismeretlen altípust reprezentálhat.

4. Összefoglalásként leszögezhető, hogy a talán, de nem bizonyíthatóan a szájhagyományból lejegyezett, fentebb idézett závodi szlovák és menyhei magyar ballada69 egyértelműen ponyvái eredetre vezethető vissza. A zömében búcsújáró helyeken árusított, a búcsújárások során onnan hazahozott magyar, szlovák, cseh és (vélhetően) német nyelvű ponyvák tartalma bekerülhetett az adott nép szájhagyományába. Hogy mekkora intenzitással, arra a kutatás mai állása alapján bajos egyértelmű választ adni.

Jelenleg mindenesetre úgy tűnik, hogy ennek a 19. és 20. századi ponyvanyomtatványokon viszonylag gyakori történetnek legalább kettő, de az is lehet, hogy három altípusa különíthető el:

1. az Agnus Dei, a magyar forrásban inkább Mária képének csodás ereje, amikor a rablók azzal bűnhődnek, hogy szénné válnak;

2. a rózsafüzér csodatévő hatása, amikor a rablók végül megtérnek, s szentéletű remetékké lesznek és

3. az a halványan körvonalazódó altípus, ami a máriacelli kegytemplomban őrzött szívről is említést tesz.

Vélhetően mind, de az első típus szinte biztosan valamilyen, német nyelven kiadott osztrák forrásra vezethető vissza (ezt látszik bizonyítani, hogy mind a cseh, mind a magyar változat cselekménye Bécsben kezdődik). A ballada további variánsainak a szájhagyományból történő lejegyzésével, a már esetlegesen lejegyzettek-68 Kenderessy Danyi Péter Pál: A vértanú hite. Egy csoda történet, vagyis, szivet szívért. A nagy máriaczelli „Zarándokóleány" búcsújárása a rablók között. A szt. olvasó csodálatos ereje és zsákmánya... Szőllős-Györök 1899.

69 2013 nyarán egy rövid, inkább csak tájékozódó jellegű menyhei terepszemle során nem sikerült a ballada nyomára akadni. Módszeresebb kutatásokat viszont mind ez ideig sajnos nem sikerült végeznem a településen vagy környékén, így nem zárható ki, hogy kitartóbb keresgéléssel valóban előhívható lenne a ballada a helyi szájhagyományból is.