Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
2. Szöveges folklór
A populáris irodalom és a népköltészet határán...323 A hasonlóság nyilvánvaló (a 31. versszak a magyarból hiányzik). Nyilvánvaló, hogy egyik a másik nyomán keletkezett, illetve feltehető, hogy a kettő, a magyar és a cseh szövegvariáns azonos forrásra mennek vissza, mégpedig vélhetően valamilyen, Bécsben keletkezett német eredetire. Ennek felderítése viszont további kutatásokat igényel.64 65 3.2. Balladánk egy másik, jóval gyakoribb altípusát jelenti a következőkben tárgyalandó szöveg (mellesleg a szájhagyományból lejegyzettek, tehát a menyhei variáns is ide tartozik). A budapesti Országos Széchényi Könyvtár katalógus-nyilvántartása alapján a következő textus (A rablók által szivétől megfosztott leány története) szerzője Czudar Mihály, s a ponyvafüzet66, amelyben az ének megtalálható, megjelenésének valószínűsíthető ideje pedig az 1890-es évek: Szűz Mária hívei, ide figyeljetek, A szent olvasóról szól e csudatörténet. Máriaczellhez közel lakott egy leányka, Kinek minden öröme volt szent olvasója. Már kis leány korában oly buzgalmat érzett, Hogy szive csak egyedül Máriáért égett. A szent olvasója vala kincse és vagyona, Betegségben orvosa, bánatban vigasza. Tiszta szivhódolattal ez a leány naponta A tizenöt tizedü olvasót elmondta. Egykor a buzgó leány szent ájtatossággal Máriaczeiibe indult az olvasójával.__________ Szűz Máriának legyen dicsőítésére, A mi lelkűnknek pedig váljon szent üdvére. Ezzel az egyik gonosz ember a lány ajkát Leszoritá, a másik összekötő karját. A leány olvasóját kezébe szorítja, Kebléről a rabló a ruhát lehasitja. És a leány keblébe a kést beledöfte, Az ártatlannak szivét ezzel kimetszette. De óh csodák csodája, a leány felállott És mosolygó ajakkal üdvözletei mondott. És Így szólt a gonoszhoz: Amint megígérted, Hogy kezembe vihessem, add ide szivemet. 64 Megjegyzendő, hogy egy, az Olomouci Palacký Egyetem Bölcsészettudományi Karán megvédett szakdolgozat az Uherské Hradišté-i múzeumban őrzött ponyvanyomtatványokat tekinti át (Černý 2010). A gyűjtemény összesen 538, zömében vallási tárgyú ponyvanyomtatványt tartalmaz. A szerző hangsúlyozza, hogy a búcsújáró helyekhez köthető ponyvanyomtatványok közül a vizsgált gyűjteményben a legnépszerűbbek a máriacelli tematikájúak (Černý 2010, 22). A munka jellegéből adódóan viszont az egyes darabokról részletes tartalmi leírásokat nem ad, így teljes biztonsággal nem is zárható ki, de nem is állítható, hogy a most tárgyalt ponyvaballada valamelyik változatát/változatait tartalmazza-e. 65 A máriacelli búcsújáró hely könyvészetét 1973-ig feldolgozó bibliográfiában (Blumauer- Montenave 1973) nyilván találni ehhez osztrák adatokat. Az olyan, ponyvanyomtatványnak tűnő, 18. századra datálható tételek, mint például Drey neue Celler-Lieder. Wiener Neustadt: Jos. Fritsch vagy a Drey neue Marianische Zeller-Lieder. Wiener Neustadt: Samuel Müller, ezt a gyanút ébren tarthatják bennünk. Hasonló mondható el a Czéh Sándor mosonmagyaróvári nyomdász és kiadó kiadványjegyzékéről. Az 1836 és 1886 közötti időszakra vonatkozó lista számos olyan címet tartalmaz, amelyek alapján akár a most tárgyalt ponyvaballadára is gyanakodhatnánk. A konkrét publikációk ismeretének a hiányában azonban ennek eldöntése a kutatás jövőbeli feladatai közé tartozik (vö. Helle 1998, 25-34). 66 A rablók által szivétől megfosztott leány és szűz Mária jegygyűrűjének története. Budapest: Nyomatott és kapható Bartalits Imre könyvnyomdájában é.n. OSZK-BP: 322.349
