Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
2. Szöveges folklór
2. 31. Hol ringtak a bölcsők? Kérdések és VÁLASZKÍSÉRLETEK A KŐMŰVES KELEMENNÉ BALLADÁJÁVAL KAPCSOLATBAN* Bármihez nyúlok, kiderül, hogy másképp van, mint ahogy a kutatás képzelte. Minden másképp van. (Pócs Éva) Kriza Ildikó egy nemrégiben közreadott impozáns áttekintésében a 20. század második felének magyar szövegfolklorisztikai kutatásairól a balladakutatással kapcsolatban a többi között a filológiai vizsgálatok jelentőségét is kiemeli (Kriza 2011, 42). Az alábbi tanulmány ehhez a megközelítési módhoz szeretne szerény hozzájárulás lenni. A falbaépített asszony (más, talán közismertebb címen: Kőműves Kelemenné36) népballada rendkívül korán került a magyar és a nemzetközi balladakutatás homlokterébe. Kriza János híres népköltési gyűjteménye, a Vadrózsák megjelenése után (Kriza 1863) egyebek között épp ez a ballada volt az, ami a plágiumvádakat, illetve az ezt követő eredeztetési kutatásokat, vitákat indukálta. A Kriza gyűjteményében közölt néhány balladáról (Kőműves Kelemenné, Molnár Anna) lulian Grozescu román irodalmár úgy vélte ugyanis, hogy ezek közönséges hamisítványok: román eredetiből való fordítások. A Fővárosi Lapokban Egy pár székely „vadrózsáról” címen 1864-ben megjelent írásában plágiummal vádolta meg Krizát. Hosszan * Ág Tibor, akinek a Kőműves Kelemenné balladájának újabb Nyitra környéki variánsai köszönhetőek, haláláig kitartott lényegében Vargyas Lajos feltételezése mellett, miszerint ezek a változatok egy régebbi, az egész magyar nyelvterületen ismert szájhagyomány maradványai. Noha voltak ellenvélemények (Faragó József, Liszka József), ezekről nem látszott tudomást venni. Egyik legutóbbi tanulmányában, itt a Fórum Társadalomtudományi Szemle oldalain is megismételte korábbi álláspontját (Ág 2011). Jelen, megírni rég tervezett dolgozat lényegében ehhez az írásához kapcsolódik. Rendkívül sajnálom, hogy Ág Tibor nem érhette meg reflexióim megjelenését, de meggyőződésem, hogy szellemiségéhez, gondolkodásmódjához akkor leszünk hűségesek, ha esetleges ellenvéleményünket is megfogalmazzuk, meg merjük fogalmazni. Életműve értékéből ez semmit nem von le. Ellenkezőleg: a tudományos diskurzus részeként azt szolgálja, amit Ág Tibor is folyamatosan hangoztatott, hiszen gyűjtési eredményeit nem valamiféle merev múzeumi kultúra részeként, hanem élő, ma is ható hagyományként, hozzáteszem, az élő tudományos diskurzus részeként szerette volna értelmezni. 36 Noha a ballada típus szerinti címe A falbaépített asszony, a Magyar Néprajzi Lexikonban is Kőműves Kelemenné címszó alatt található meg a leírása (Kriza 1980), így a továbbiakban én is ezt a megnevezést használom.
