Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)

1. Néphit, népszokás, népi vallásosság

Megszentelt kövek gyógyító pora?27

falkaparásaihoz közöl adalékokat. Az olomouci Szt. Mauricius-templom falkaparásainak a rajzát is közli. Šolta kis cikkében a chrudimi Mária mennybevétele templom falán látható vájatok rajzát és a kapcsolódó szájhagyományt közli (Šolta 1894). Elmondja, hogy a helyi hagyomány szerint régente a megesett lányokat megszégyenítendő, a templom bejárata mellé kötözték ki, akik a szitokszavak, becsmérlő megjegyzések közepette kínjukban a falat kaparták, illetve ujjaikat belemélyesztették a friss vakolatba - valójában nem vakolatról van szó, hanem homokkőről (hasonló magyarázat a német nyelvterületről is ismert: Jünemann 1980, 53, 5. sz. lábjegyzet). A szerző viszont úgy gondolja, hogy feltehetően kőpornyerés nyomai a képen is közölt vájatok, bemélyedések, illetve, hogy ezekbe vájatokba zsírt tömtek, majd miután az a szent hely falában megszentelődött volna, különféle sebek kenegetésére használták (Šolta 1894, 29-30).

12. kép: Egy elblagi templom falában látható vájatok (Szczepanski 1993, 29)