Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)

1. Néphit, népszokás, népi vallásosság

Megszentelt kövek gyógyító pora?23

A fent bemutatott jelenségnek szinte a megszólalásig pontos analógiájára bukkantam Németországban, a Baden-Württenberg tartományi Weikersheim román temploma portáléján és körben a templom falán elszórtan. Az itteni széles és mély vájatok, valamint a szinte szabályos, félgömb alakú, kisebb-nagyobb bemélyedések is azt az érzést keltik a szemlélőben, mintha egykor kőport kapartak volna ki innen, s ennek emlékét őrzik ezek a nyomok. Hasonló nyomokat találtam az eppingeni (Baden-Württenberg) gótikus templom 12-13. században épült román stílusú tornyának falában6.

9-10. kép: Vájatok a weikersheimi templom falán (Liszka József 1995)

Az, hogy csaknem ezer kilométerre nyugatra, német nyelvterületeken e jelenség pontos másaira bukkantam, indokolttá tette, hogy a szokás eredete után a német szakirodalomban is nyomozzak. A továbbiakban az itt nyert tapasztalataimról számolok be.

Walter Hartinger a vallás és szokásvilág kapcsolódási pontjait áttekintő szintézisében egyrészt rámutat a jelenség népi magyarázatának egyik változatára, másrészt a fura vájatok és bemélyedések keletkezésének vélhető okára:

Út menti kőkeresztek és képoszlopok egész során figyelhetőek meg apró vájatok és bemélyedések, amelyek azáltal keletkeztek, hogy a kaszaköveket a kőfalhoz dörzsölve élesítették. Ezáltal azt is remélték, hogy a megszentelt helyhez való dörzsölés által, mintegy megszentetődve általa, s mindez áttevődik magára a munkaeszközre és a munkára is.

6 Ez utóbbira Günter Meier hívta föl a figyelmemet, amit ezúton is köszönök.