Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
1. Néphit, népszokás, népi vallásosság
194 Néphit, népszokás, népi vallásosság bekapcsolják. Czuczor ismerte a szöveget és ne használta volna ki a fehér paripa nyomravezető szerepének vagy a Mátyás-történetekben is népszerű találósnak a motívumát? De térjünk vissza a magyar folklóranyaghoz! A szóbeliségből (?) később lejegyzett szövegek jóval későbbiek, a legkorábbiak is a 20. század első évtizede tájékáról származnak145, szintén elég nagy hasonlóságot mutatnak a Czuczor-megfogalmazással, noha nem állítható róluk, hogy egyenes ágon onnan kerültek volna a folklórba146. Sok szöveg147 viszont szemmel láthatóan vagy egymással vagy egy harmadik megfogalmazással genetikus kapcsolatban van, gyakran bizony visszacsengenek a fentebb tárgyalt Czuczorvers szerkezete, egyes motívumai, sőt sorai. Jelen tanulmánynak sem a tematikai, sem a térbeli keretei nem teszik lehetővé és nem is indokolják annak a szövegfilológiai problémának a megoldását, hogy melyik változataink eredeztethetőek akár közvetlenül, akár áttételesen a Czuczor-versből, melyek más forrásokból (milyenekből?)148. Mindezen kér145 Ezeket részben áttekinti, noha más szempontok által vezérelve (a magyar korona keresztjének ferdesége okán) Jung Károly (Jung 2008,110-121). 146 Igaz, az ellenkezője sem. Tankönyvek, népszerű olvasmányok áttekintésével, tartalmi elemzésével közelebb juthatnánk a későbbi szóbeliség forrásaihoz is. Tudomásom szerint a szóban forgó Czuczor-vers első alkalommal kötetben 1854-ben látott napvilágot (Czuczor népies költeményei. Összeszedte és kiadta Friebeisz István. Pest: Müller Emil Könyvnyomdája), azóta viszont számtalan helyen és formában. 147 Mostani ismereteim alapján a történetnek, tehát annak, hogy Mátyást egy szegény béresgyerekből teszik meg királlyá, s ezt a vasasztalról történő evés és / vagy a kivirágzó bot (ostornyél, ösztöke) és / vagy az isteni kiválasztottság következtében angyalok által adományozott korona motívuma jelzi, a másod- és harmadközléseket nem számítva, az egy tucatnyit meghaladó számú, a magyar szóbeliségből lejegyzett szövegvariánsa ismeretes (Bosnyák 2001b, 99: 2 változat; Ferenczi 1968,12:1 változat; Kálmány 2015, 385-386: 2 változat; Magyar 2003, 188: 2 változat; Magyar 2009, 45-46: 1 változat; Nagy Z. 2010, 471; 1 változat; Penavin 1984,316: 2 változat; Ujváry 1990,14-16: 2 változat; Varga 2014, 123:1 változat; Végh 1944, 122:1 változat.) 148 Csak jelzem, hogy ez a monda- (vagy mese-?)típus mára rendkívül népszerű lett. A megszámlálhatatlan, Mátyás királlyal kapcsolatos, népszerű mese- és mondakiadványok rendesen ezzel kezdődnek. Ezek áttekintése is fontos lenne! Flogy ezek aztán hogyan variálódnak, ahhoz legyen elég most egy példa, mégpedig Kóka Rozália Mátyás király rózsát nyitó ostornyele című népszerű gyűjteményének két kiadása. Maga a gyűjtemény, klasszikus értelemben, filológiai szempontból gyakorlatilag használhatatlan. A közreadó az első kiadásban ugyan hivatkozik a könyvben szereplő irodalomjegyzékre (Kóka 1990,169), ez viszont valamilyen rejtélyes oknál fogva kimaradt a kötetből (később kiderült: „a nagy sietségben". Kóka 2003, 154). A második, javított kiadásban viszont ott van mint felhasznált irodalom (Kóka 2003, 158), bibliográfiailag hiányosan, de legalább mégis valami. Az már rosszabb, hogy konkrétan nem utal a kötetben fellelhető szövegekkel való kapcsolatokra. Az első kiadáshoz képest közöl viszont egy szöveget, amelyhez „Bosnyák Sándor néprajzi gyűjtő szívességéből" jutott hozzá az összeállító (Kóka 2003,154). Ez egy, a moldvai magyarok körében lejegyzett, A táltosgalamb címmel ellátott történet, aminek a lényege, hogy ősi magyar szokás szerint úgy választottak királyt, hogy akinek a vállára szállt a táltosgalamb, az lett a kiválasztott (Kóka 2003, 7-8). Ez nagyon is emlékeztethet bennünket a József ki választatása apokrif szövegeire. A szöveg, Bornyák Sándor kiadásában vélhetően nem jelent meg, itt a kötetben, ahogy a többi is, mesterkélt, irodalmias ízű, s ahogy az összeállító el is mondja, hogy az első
