Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
1. Néphit, népszokás, népi vallásosság
A magyar falusi és mezővárosi temetők kultúrája a Kisalföldön 145 Sírásás, a sírgödör formája A hagyományőrzőbb falvakban még a nyolcvanas években is a halott rokonságából, esetleg baráti köréből kikerülő férfiak ásták a sfrt (pl. Fámád, Kamocsa, Martos stb.). Már a 20. század első felében is általánosabb volt azonban, hogy a falusi bakterok végezték fizetségért ezt a munkát. Most általában néhány férfi mellékfoglalkozásként űzi ezt a mesterséget. Arra vonatkozólag nincsenek pontos, térképre vetíthető adataim, hogy a padmalyos (pandalos) temetkezés mennyire volt elterjedve a vizsgált területen. A Magyar néprajzi atlasz Diószegi Vilmos által készített térképlapja (Milyen a sírgödör formája?) szerint a most vizsgált területnek csupán legkeletibb sávjában fordul elő a padmalyos temetkezés, s ott is rendkívül szórványos formában. Egy másik térképlap (A sírgödör oldalmélyedésének a neve) szerint viszont jóval elterjedtebb, bár e szerint is a térség keleti felére jellemző. Szinte egységes a panda! kifejezés, kivéve a Zoboralját, ahol pannil, panné. Szlovákia néprajzi atlaszában Viera Feglová foglalkozik az emberi élethez kapcsolódó szokások egyes jelenségeivel, így a temetkezési szokásokkal is. Egy térképlap a sírgödör formájára is hoz adatokat, mégpedig a fentebb, Diószegi Vilmostól már bemutatott eredményekkel megegyezőeket. A magyarországi szlovákok népi kultúrájának atlasza szintén foglalkozik a kérdéssel. A meglehetősen tarka képet mutató térképlapon a térségünkhöz legközelebb eső két kutatóponton (Keszölcésen és Pilisszentkereszten) nem ismerik a padmalyos temetkezést. Tudomásom szerint napjainkban már sehol nem ásnak ilyen típusú sírgödröt, ám ez néhány évtizede (legalábbis a Vág vonalától keletre) még viszonylag gyakori lehetett. A szórványos recens adatok mellett (pl. Farnad, Bart, Kéménd stb.) a kisújfalusi református temető sírjain álló 2-4 fejfa is az egykori padmalyos temetkezés meglétéről tanúskodik (Dávid 1988, 21; vö. Fél 1940, 376; Liszka 1988b, 47). Ahogy a szigetközi (Timaffy 1960, 174), úgy a csallóközi laza talajadottságok sem tették lehetővé a padmalyos temetkezést. 30 30. kép: Padmalyos sír. Kisújfalu (Liszka József rajza, 1998)
