Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)

1. Néphit, népszokás, népi vallásosság

144 Néphit, népszokás, népi vallásosság A temető növényzete Feltűnő, hogy a református sírkertekben sokkal több az élő fa, mint a más felekezetűek temetőiben. Fámádon például szokás volt a frissen hantolt sírba egy gyümölcsfát (általá­ban szilvát) ültetni. így a régi református temető inkább kelti egy gyümölcsös, mint sírkert benyomását. Temetőink gyakori fája, cserjéje a szomorúfűz, a különféle örökzöldek, or­gona, valamint a vadgesztenye (pl. Csicsó, Pered). A sírvirágok nagyjában megegyeznek a virágoskertekben is tartott dísznövényekkel. Különösen kedvelt az árvácska, muskátli, bü­döske és krizantém. A sírok között, meg a régi, gondozatlan sírokon a füvet általában bak­­ter kaszálta le. Ugyancsak őt illette meg a temetőben nőtt fák gyümölcse is. 2. A sírok A sírok tájolása A kisalföldi temetőkben a sírok kelet-nyugati vagy az ehhez közelítő tájolása a jellemző. Több temetőben is sikerült megfigyelni viszont, hogy nagyjából századunk húszas évei­ben egy váltás következett be: ekkortól szinte pontosan merőlegesen az előző tájolásra, az észak-déli irányú vagy az ehhez közelítő tájolás terjedt el (pl. Nemeskajal, Vágkirályfa, Gellér, Tardoskedd, Izsa, Nagyölved stb.). rv. /Sc 7TTTTTTTFFT □□□□□□□ E00 I ed ed ed.00000000000055So •,0000000 00000gggD •egm DQDOOBOOOPDOBOÜSa OOOOBODQQO.113 a I.0000 Ö □ 0:0000001300000000 □0000000 00000000 00000000 g 000000 g 0 0 0000 gO 0000O iTo....o a □ CD r—I a íed ed ed < ED ED CD ED aiö ED □ cd.ed ed cd ed a ed □ □'□D a cd □ ED CD ED □ ED ED □ ED CD ED ED ED CD ED ED ED CD ed CD ED ED tD ED EDE3 ED ED CD CD CD ED ED ED ED ED ED ED ED O* ED ED ED ED ED ED o CD ED <5> 0 000 00000000000 00 0000000$ 00 G 0 000 00000000000000000 wOmQ mO >0Q°0 29. kép: A temető helyszínrajza, Izsa: I. római katolikusok; II. evangélikusok; III. reformátusok; IV. német katonai sírok (Liszka József rajza, 1998) Olykor a templom körüli temetők esetében megfigyelhető, hogy a sírok zömét körkörö­sen, a templom irányába tájolták (pl. Kolozsnéma, Sárkányfalva). Az ipolyszalkai római katolikus temetőben egy enyhe emelkedésen álló 18. századi temetői nagykereszt körül figyelhető meg hasonló körkörös tájolás. A helyi hagyomány szerint (aminek történeti alapja is lehet), ezen a dombon állott valamikor a falu első temploma.

Next

/
Thumbnails
Contents