Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)

Előszó

Előszó

A határok kérdése mindig is foglalkoztatott, talán azért is, mert olyan korban, olyan társadalomban szocializálódtam, ahol szinte áthághatatlan országhatárok állták útját a világra kíváncsi embernek, ideológiai határokkal próbálták gondolkozásunkat kordában tartani és így tovább. Talán ezért alakult ki bennem, hogy engem a mindenféle határok átlépése izgat, földrajziaké, a műfajiaké, a nyelvieké, az időbelieké, a szakmaiaké és így tovább. Végső soron ez az igény végigvonul (végigvonultatható) egész eddigi munkásságomon. Jelen kötet ennek az évtizedeken (szűk négy évtizeden!) át megmaradt kíváncsiságnak a lenyomata, keresztmetszete kíván lenni. Olyan textusokat tartalmazó tehát, amelyek valamilyen módon a határok, az átmenetiségek, az egymásba foly(ód)ások, illetve az egymással szemben állások, a lezártságok és nyitottságok problematikáját taglalják. Hatvan, részben egymásra építkező tanulmány, négy nagyobb tematikai egységbe sorolva, a népi hit- és szokásvilággal, valamint népi vallásossággal kezdve, a szöveges folklóron át a tudománytörténeti, valamint interetnikus kapcsolatok és az identitás kérdéseit tárgyaló tanulmányokkal lezárva. Az egyes tematikus blokkokon belül a szövegek sorrendjét úgy igyekeztem összeállítani, hogy a lehető legkevesebb átfedés zavarja az olvasást. Ezt természetesen teljesen nem lehet elkerülni. A megoldásról az alábbiakban majd még szólok. Igyekeztem azon, valamilyen idegen nyelven (főleg szlovákul, németül) megjelent tanulmányaim olyan magyar verzióit is besorolni, amelyek magyarul, abban az adott változatban eleddig nem voltak olvashatóak.

Szakmai „életművem” három szelete hiányzik, illetve csak jelzésszerűen található meg e válogatásban. Egy évtizeden keresztül régészként is dolgoztam, amikor régészeti közleményeket, archeológiái tárgyú ismeretterjesztő és fél-ismeretterjesztő szövegeket is publikáltam. Ezekből egyet sem válogattam be ebbe a néprajzi gyűjteménybe (bár jó lenne tudni, mi a néprajz). Főleg pályafutásom első szakaszában foglalkoztam bizonyos, a tárgyi néprajz körébe sorolható problémákkal is (gazdálkodás, népi építkezés, teherhordás és közlekedés). Ezekből sem került egyetlen egy sem a válogatásba, mivel periferikus jelentőségűnek érzem őket eddigi ténykedésem egésze szempontjából. A szakrális kisemlékek kutatása viszont meghatározó volt eddigi pályám szempontjából (legalábbis annak utóbbi két évtizedében), de mivel ennek a tevékenységnek készül egy monografikus szintű, tényleg az összes eddig ismereteimet összegző bemutatása, ilyen jellegű tanulmányokat ide nem soroltam. Amúgy meg, egész munkásságomról a kötet végén található bibliográfia segítségével tájékozódhat az érdeklődő olvasó.

A tanulmányok közlési elvéhez: noha világéletemben meggyőződéssel vallottam, ha egy régebben megjelent írásomat újra közreadom, akkor azt mindigaz időközben reám rakódott tapasztalatok, az újabb szakirodalom tükrében kell megtenni. Magyarán: át lehet (sőt: kell!) azokat írni, kiegészíteni őket, ha arra van szükség, kihúzni belőlük stb.