Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
1.4. Munkát adó gyárvároska, avagy az ipari park szerepe a munkanélküliség CSÖKKENTÉSÉBEN - EGY KVALITATÍV FELMÉRÉS TANULSÁGAI Továrenské mestečko „snov" alebo príemyseľný park ako nástroj zníženia nezamestnanosti v predstavách a názoroch obyvateľov štúrovského regiónu Bevezetés Szlovákiában 2005-ben csökkent a munkanélküliség. Az első negyedévben 17,5%, június végén 11,1% volt a munkanélküliek aránya. Kerületenként és járásonként azonban nagy különbségek vannak, s a magyarlakta járások már hagyományosan az országos átlagot meghaladó munkanélküliségű járások közé tartoznak. Jól példázza ezt a vizsgálódásunk tárgyát képező párkányi körzet is, amely a nyitrai kerület, ezen belül az érsekújvári járás része. A Nyitrai kerületben a nyári hónapokban 11,4%-os volt a munkanélküliség, az érsekújvári járásban 12,6%, a párkányi körzetben pedig 16,3%1, miközben némely településen elérte, sőt esetenként meg is haladta a 20 százalékot. Pedig a kitűnő földrajzi fekvés, a jó természeti adottságok és a meglevő közlekedési infrastruktúra korántsem arra predesztinálja Párkányt és környékét, hogy a leszakadó régiók számát gyarapítsa. Ráadásul a párkányi régió munkaerőpiacán elégséges számú és megfelelő iskolai végzettséggel rendelkező szabad munkaerő van1 2. Ugyanakkor csökken a produktív korú, s erőteljesen növekszik a posztproduktív korú népesség3. Amennyiben te-1 2005. júniusában 16,69%, júliusban 16,31%, augusztusban 16,03%. Forrás: Úrad práce, sociálnych vecí a rodiny, Pracovisko Štúrovo. 2 A párkányi korzet lakosainak iskolai végzettség szerinti struktúrájában a középfokú iskolai végzettség, ezen belül pedig az érettségi nélküli szaktanintézeti végzettség dominál. Vagyis jelenleg kb. minden negyedik 16 éven felüli lakos szakmunkás, továbbá kb. minden ötödiknek van szakközépiskolai vagy gimnáziumi érettségije. Ezek az adatok természetesen a „pillanatnyi” állapotot tükrözik, tehát nem tudhatjuk meg belőlük azt, hogy a jelenleg középszintű vagy éppen felsőfokú tanulmányaikat végzők (azaz még alapiskolai végzettségűnek minősülök vagy érettségizettek) közül hányán és meddig fognak eljutni az iskolai végzettségi struktúrában. A szlovákiai magyarok iskolai végzettség szerinti szerkezetének hosszú távon tapasztalt lassú fejlődése és a párkányi körzet lakosságának kedvezőtlen koröszszetétele azonban arra enged következtetni, hogy a közeljövőben is a középszintű iskolai végzettségűek lesznek túlsúlyban. 3 A párkányi régió lakosságának korcsoportok szerinti összetétele egyértelműen az elöregedésről tanúskodik. Ez a jelenség országos szinten is tapasztalható, de nem olyan mértékben, mint a vizsgált területen. Szlovákiában a preproduktív korosztály (0-14 évesek) aránya csökkenő tendenciát mutat, jelenleg 17,6 százalék. A produktív korosztály (15-59 éves férfiak, 15-54 éves nők) aránya az utóbbi időszakban enyhén emelkedett, 63,8 százalék. A posztproduktív korosztálynál (60 éven felüli férfiak, 55 éven felüli nők) hasonló enyhe növekedés tapasztalható, s ez a korcsoport jelenleg a lakosság 18,7 százalékát alkotja. A párkányi körzet lakosságának korstruktúrája még kedvezőtlenebb. A preproduktív korcsoport körzeti átlaga alacsonyabb az országos átlagnál, 15,9 százalék. Csak két településen múlja felül az országos átlagot (Belá, Sikenička), s csak három településen közelíti meg (Bina, Ebed, Szőgyén). A produktív lakosság részaránya csaknem 6 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál, a posztproduktív lakosságé viszont 7 százalékkal magasabb. Ez azt jelenti, hogy a párkányi körzet lakosainak egynegyede nyugdíjas korú (de vannak települések, ahol a lakosság csaknem egyharmadát alkotják nyugdíjasok), miközben csökken a produktív korú lakosság és az utánpótlást jelentő gyerekek részaránya. Kivételt csupán Párkány képez, ahol a lakosság kétharmada produktív korú.
