Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
96 Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje hát a munkaerőpiac továbbra sem fogja tudni felszippantani az itteni szabad munkaerőt, az elszegényedés halmozott veszélye mellett azzal is számolni kell, hogy a produktív korú lakosság egy része, főleg a fiatalabbak és a megfelelő szakképesítéssel rendelkezők máshol fognak boldogulást keresni, s a vidék egyre idősödő lakossága megoldhatatlan problémáknak lesz kitéve. A helyi szakemberek és döntéshozók tudatosítják, hogy a fejlődés elképzelhetetlen új munkahelyek nélkül, ezek létrejöttéhez viszont meg kell teremteni a feltételeket: teherkomp üzemeltetésével szeretnék megoldani a folyami közlekedést, majd ipari parkot szeretnének létrehozni. Hogy egy ilyen beruházás költségigényes, ahhoz nem fér kétség, s ökológiai vonzatai is közismertek. Arról viszont kevesebb szó esik, hogy egy ipari park telepítésének társadalmi kihatása is van, s ha mégis beszélnek róla, akkor inkább csak a pozitív következmények jönnek számításba - főleg a munkanélküliség csökkenése az ipari park hatósugarában. Ezzel ellentétben a felmérés abból indult ki, hogy egy ipari park létesítése és működtetése ennél nagyobb társadalmi beavatkozást jelent, amelynek egyaránt lehetnek pozitív és negatív következményei. Gondoljunk például a kiszemelt területen fekvő telkek felvásárlásakor keletkező érdekellentétekre és feszültségekre: konfliktusok a telektulajdonosok és az állam között, a telektulajdonosok és a telekkel nem rendelkező lakosok között, sőt a telektulajdonosok egyes csoportjai között - ez az érem egyik oldala, érdekvédő csoportok, érdekvédő magatartás és kommunikációs stratégiák stb. kialakulása - ez az érem másik oldala (nézőpont kérdése, hogy melyik a pozitív és melyik a negatív). Gondoljunk továbbá a fokozódó migrációra, az idegen beruházók, multinacionális vállalatok megjelenésére stb., s nem utolsósorban a mindehhez kapcsolódó tudati változásokra. Éppen ezért nem elhanyagolható kérdés, mennyire nyitott az érintett régió lakossága a beruházás iránt. A párkányi körzetben készült felmérés is arra kereste a választ, hogyan viszonyul a lakosság az ismertetett erőfeszítések megvalósulásához. Milyen az itt élő emberek ipari park konstrukciója? Szükség van-e teherkompra, ipari parkra? Megvalósithatók-e egyáltalán ezek a beruházások? Tényleg pozitívan befolyásolnák a munkanélküliség alakulását? Esetleg lehetnek negatív következményeik? Milyen kihatással lenne mindez személyes sorsuk alakulására? A felmérés során hat fókuszcsoportban összesen 72 embert szólaltattunk meg. A fókuszcsoportok összeállításánál a következő szempontokat vettük figyelembe: a) gazdasági aktivitás -I. munkanélküliek, II. gazdaságilag aktívak, vagyis alkalmazottak és vállalkozók, b) a teherkomp és az ipari park hatósugara -I. közvetlenül érintett települések - Párkány, Muzsla, Ebed, Nána, II. kevésbé érintett települések - a párkányi régió további 19 települése, c) nem, d) kor (19-34 év, 35-45 év, 45 év felett), e) iskolai végzettség (szaktanintézeti érettségi nélkül, érettségizett, diplomás). 1. Teherkomp és ipari park - mi fán terem? Ami a teherkompot illeti, mindenki tudta, miről van szó, s mindenki jó ötletnek tartotta. Néhány interjúalany nagyon pontos ismeretekkel rendelkezett a párkányi régió közlekedési adottságairól, s ebbe a képbe illesztették a teherkompot, mint logisztikai