Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)

1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag

Nemzetiség és anyanyelv szerinti hovatartozás .79

1. ábra. Az anyanyelvi és a nemzetiségi hovatartozás eltérése Szlovákiában, 1991-2001, %

Egyes etnikai közösségek e két időpontból származó adatai (a nemzetiség, illetve az anyanyelv szerinti eltérése) jelentős mértékben különböznek. 1991-ben még a szlovákok és a csehek, 2001-ben már csak a szlovákok minősültek többségi nemzetnek. A szlovákok esetében a kilencvenes években nem elhanyagolható mértékben (-1,0%-ról -2,2%-ra) nőtt a nemzetiség és anyanyelv szerint magukat szlováknak vallók közti relatív különbség. A többségiből kisebbségivé történt változás markánsan megfigyelhető a csehek esetében:

1991-ben - a csehszlovák állami keretek között - mint többségi nemzethez 4,7%kal többen tartoztak nemzetiség mint anyanyelv szerint. 10 évvel később ezzel ellentétes módon alakult a nemzetiség, illetve anyanyelv szerinti kötődések aránya: nemzeti kisebbségként ,jB%-kal meghaladta a cseh anyanyelvűek száma a cseh nemzetiségűekét. 1991-ben a korábban még más nemzetiségekhez (is) kötődők egy része cseh nemzetiségűnek vallotta magát, 2001-ben viszont már a cseh anyanyelvűek egy nem jelentéktelen része elsősorban szlovákként azonosította magát.

A többi nemzeti közösség lélekszámának e két változó szerinti alakulásai is magukon viselik a tágan értelmezett szlovákiai társadalmi változások lenyomatait.

A magyarok esetében az A/N (anyanyelv/nemzetiség) mutató 1991-hez viszonyítva 2001-ben közel 3 százalékponttal (10,1%) volt magasabb. Ez feltehetőleg a 90-es évek Szlovákia (jelentős mértékben a mečiari éra) nemzetiség, pontosabban magyarság-politikájának egyfajta lenyomata a magyar-szlovák interetnikai kapcsolatokra. Az 1989-es fordulatot követően, az 1991-es népszámlálás alkalmával a részben magyar kötődésűek egy nem elhanyagolható része az ideológiai és a nemzetiségi nyomás alól szabadulva etnikai hovatartozást váltott. Az azt megelőző időszaktól eltérően ekkor egy nem elhanyagolható részük magyarnak vallotta magát. Az évtized folyamán etnikai irányultságuk ismét módosult, mely feltehetőleg a mečiari érában felgyorsult.

Talán a legproblematikusabb a romák körében bekövetkezett változások értelmezése. A roma nemzetiségre és természetszerűleg anyanyelvre csak az 1989-es fordulat után, először 1991-ben kérdeztek rá. Számuk autoidentifikáció illetve heteroidentifikáció szerint jelentős mértékben különböző. Lélekszámúk önbevallás alapján töredéke annak, mint a nem roma lakosság feltételezése szerint. (A nem roma lakosság