Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
68 Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje A jelentősebb Szlovákiai nemzeti kisebbségek országos és járási szintű disszimilaritási mutatóit a 2001. évi népszámlálás községsoros bontású adatai alapján számoltam ki.10 Az adatokat 2895 szlovákiai község hivatalos, a Szlovák Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetiségi adatsorai alapján összeállított adatbázisból merítettem, amely az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének honlapjáról, az „interetnikus tudásmenedzsment" (IKM) projekt keretében bárki számára hozzáférhető.11 Az országos szintű disszimilaritási mutatók számításának eredményeit az 1. táblázat összegzi, illetve az 1. ábra jeleníti meg.12 1. táblázat. Szlovákiai nemzetiségek disszimilaritási mutatói. Szlovák Magyar Roma Ruszin Ukrán Ruszin + ukrán Szlovák 85,30 61,47 81,17 66,67 75,11 Magyar 85,30 79,38 94,65 89,12 92,33 Roma 61,47 79,38 80,56 69,81 75,88 Ruszin 81,17 94,65 80,56 40,48-Ukrán 66,67 89,12 69,81 40,48-Ruszin + ukrán 75,11 92,33 75,88-Az 1. táblázat adatai alapján elmondható, hogy általánosságban a számított mutatókat magas, egy kivételével 60 fölötti értékek jellemzik. Eszerint tehát Szlovákia településhálózatát 2001-ben meglehetősen markáns etnikai szegregáció jellemzi. Az ország népessége, melynek a 2001. évi népszámlálás adatai alapján csupán 14,21%át adják a magukat valamely kisebbséghez tartozónak valló polgárok, jellegzetes etnikai tömbökben tömörül. A csaknem háromezer, túlnyomó többségében szlovák többségű településből álló településszerkezetet jellemző országos adatok természetesen elfedik a nemzetiséglakta régiók szintjén kialakult lokális etnikai térszerkezetek helyi sajátosságait; a jellegzetes, etnikailag vegyesnek minősíthető települések alkotta sávokat, övezeteket a nagyobbrészt „kisebbségi többségű” települések kisebb-nagyobb, összefüggő, javarészt határ menti tömbjei körül. Ezért is a járások szintjén számított disszimilaritási mutatók, már csak az összevetés alapjául szolgáló mérce eltérő léptéke okán is, jelentősen árnyalják majd ezeket a következtetéseket. Az mindenesetre nem meglepő, hogy a legmagasabb, csaknem a maximumhoz közeli országos értéket (94,65) a ruszin és a magyar nemzetiségű népesség disszimilaritási mutatója érte el. Ehhez hasonlóan magas, 90 fölötti értéket (92,33) csak a kísérletképpen számított, a magyar, illetve a ruszin és az ukrán nemzetiségű népességet együttesen összevető mutató [ru+u] produkált. Nagy biztonsággal kijelenthetjük tehát, hogy az ország magyar és ruszin nemzetiségű polgárai a legritkább esetben laknak együtt nagyobb számban Szlovákia településein. A mutatók hűen visszatükrözik 11 Forrás: MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet honlapija: www.mtaki.hu. 12 Az 1. ábrán található rövidítések az egyes összevetett nemzetiségek disszimilaritási mutatóit jelölik: Szlovák Magyar Roma Ruszin Ukrán Ruszin + ukrán Szlovák W.Skvm DsKsc DsKsiii DsKsu DsKSuru Magyar Dsk,„( DsKmni DsKm.i DsKmuru Roma 1U K ! BÇ DsKhc DsKunic Ruszin DsKuru Ukrán-Ruszin + ukrán-
