Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
190 Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje tatás és a gazdaság közötti kapcsolatokat, biztosítani kell a versenyképes tudás és készségek megszerzését. A népesség szellemi fejlődéséhez az oktatáson kívül a kultúra is szervesen hozzátartozik. Egyfelől a kulturális javak fontos információforrást jelentenek, másfelől pedig a kulturális programoknak közösségépftő és rekreációs szerepük is van. Cél ezért az is, hogy a térség minden lakosa számára biztosítsa a kulturális javakhoz történő hozzáférést. Az emberi munkaerő mind szellemi és fizikai teljesítményének megőrzését magas színvonalú ellátásra képes, a szolgáltatások széles választékát nyújtó egészségügyi és rekreációs létesítmények teszik lehetővé. Napjainkban a gyorsuló társadalmi-gazdasági életben hosszú távon csak az egészséges és kipihent, bizonyos időközönként újra feltöltődő humánerő képes az elvárt, megfelelő teljesítményt nyújtani. Ezért a helyi humán erőforrás fejlesztésében fontos szerepet játszanak a térség különböző egészségügyi és rekreációs objektumai, melyek fejlesztése ugyancsak fontos feladat. A térség társadalmi-gazdasági felzárkózása nem képzelhető el a versenyképes emberi erőforrások megléte nélkül, melyek megteremtésének egyik első lépcsője a korszerű, a társadalmi és gazdasági fejlődés igényeinek megfelelő közoktatás és közművelődés mindenki számára elérhető biztosítása. Egy jól működő intézményrendszer a helyi lakosság számára a helyben maradás lehetőségét teremti meg, valamint hozzájárul a munkaerőpiacon történő mind sikeresebb helytálláshoz, hiszen a lakosok így olyan ismeretek és képességek birtokába jutnak, melyek az egyén boldogulását és a kistérség általános gazdasági-társadalmi fejlődését is szolgálják. Ugyanakkor a funkciógazdag, gondozott, élettel teli közösségi terek jelenléte a települési komfortosságnak is az egyik alapja. Ezek hiányában nem tud kialakulni egy valódi kötődés, büszkeség, egy identitástudat a saját települést illetőleg, ami bomlasztólag hathat a helyi társadalomban. A helyi lakosság közösség- és tudatformálásának, identitás tudatának, szellemi és mentális fejlődésének, s ezáltal a munkaerő versenyképességének fontos része a kultúra, a kulturális javak fogyasztásának mértéke. A cigányság integrációja A határ mindkét oldalán, a térség egyes területein a roma kisebbség száma és aránya jelentős, a fiatalabb korosztályokban pedig meghatározó. A cigány lakosság társadalmi-gazdasági életesélyeinek növelése fontos cél. A roma kisebbségen belül a munkanélküliségi, szociális, egészségügyi, lakhatási, oktatási, és képzettségi problémák, hátrányok hatványozottabban jelentkeznek. A cigány kisebbség körében a jövedelmi, foglalkoztatási, életminőségi mutatók a népességen belüli részarányhoz képest rosszabbak. A határ menti térség országos viszonylatban jelentős munkanélküliséggel küzd, amely jelenség legfőképpen a szociálisan halmozottan hátrányos helyzetben lévő, a népességen belül egyre nagyobb arányt képviselő roma nemzetiségű társadalmi rétegeket érinti elsősorban. Ennek legfőbb okai a roma lakosság általános képzettségi színvonalának, szociális és higiénés viszonyainak alacsony, illetve nem kielégítő volta, valamint a társadalmi előítéletekből fakadó diszkrimináció. A cél ugyanakkor a helyi munkaerőbázis minőségének javítása, hozzájárulva ezzel a tőkevonzó képesség erősödéséhez. Ez elsősorban a jelenleg nem, vagy csak igen alacsony színvonalon képzettek magas arányának minimálisra csökkentését jelenti. A szociálisan halmozót-
