Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
Vonzáskörzetek és határok a magyar-szlovák határ mentén 191 tan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esetében tehát az általános képzettségi szint emelése a cél, amely lehetőséget ad arra, hogy az érintettek megélhetést biztosító szakmához jussanak. Ugyancsak fontos, hogy ezen csoportok munkához való viszonya is átalakuljon. A munkalehetőségek minimális volta mellett a szociális ellátási rendszer is felelős azért, hogy sok esetben azok sem mennek dolgozni, akik megtehetnék, és hogy a többségében sikeres közmunka programok végeztével szinte senki nem kerül vissza aktív státuszba. A térségben is sürgős, megoldásra váró probléma a most még kisebbséget alkotó, de a jelenlegi tendenciák folytatódásával egy-két évtized múlva már többségben lévő roma lakosság társadalmi integrációja. A fajsúlyos probléma érdemi kezelése ugyanakkor különböző területi szintek (központi, régiós, megyei, kistérségi, települési) kompetenciájába egyaránt beletartozik, ezért az eredményes fellépés kritériuma az összehangolt és átgondolt, minden kompetenciaszintre lebontva meghatározott komplex roma-program megvalósítása. A képzés-átképzés fejlesztése, a munkanélküliség kezelése mellett a szociális ellátórendszer fejlesztése, szakképzett mentorok, szociális munkások alkalmazása is szükséges ahhoz, hogy a romák társadalmi integrációja erősödjön. A kistérség több településén a cigány lakosság lakhatási körülményei, a települési környezet minősége is fejlesztést igényel. Ezért ezeknek a beavatkozási területeknek a pontos felmérését, és rehabilitációs programot szükséges megvalósítani. A roma társadalmi integráció mellett fontos a szerepe az identitás és a hagyományok megőrzésének is. A szociális ellátórendszer javítása A határ menti térség szociális ellátórendszere fejlettnek mondható, azonban a településeken az ellátás a gazdasági racionalitás követelményei szerint szerveződik, ami alacsonyabb szintű, összevont, vagy helyben csak időszakosan ellátott szolgáltatásokat eredményez. Ez főként az elöregedett, többségében idős korúak által lakott településeken okoz problémát, ahol a tömegközlekedés szervezése sem segíti az ellátási színvonal növelését. Ezért fontos, hogy eszközbeszerzésekkel, kisbuszok, gépjárművek beszerzésével is támogassák az önkormányzatok az ellátás jelenlegi színvonalának fejlesztését. A szociális ellátórendszer hatékonyságát képzett felsőfokú, de legalább középfokú végzettségű szociális munkások felvételével, a meglévő állomány továbbképzésével szükséges javítani. Ahhoz, hogy a szociális juttatások és munkanélküliségi (foglalkoztatás elősegítő) támogatások, segélyek, illetve a különböző képzési, átképzési támogatások hatékonyságát növelni, mérni lehessen, az utókövetés rendszerét is ki kell dolgozni. Ehhez a mentori és családsegítő rendszer bővítésére, szakképzett mentorokra van szükség. Vízügyi együttműködés Napjainkban egyre inkább jellemzővé válik szélsőséges időjárási viszonyok kialakulása, melyek egyik gyakori jelensége a rövid idő alatt lehulló, rendkívül nagy mennyiségű csapadék előfordulása. Erre a tényre a közel múlt sajnálatos hazai eseményei, a Nógrádban és Borsodban történt természeti katasztrófa milliárdos nagyságrendű károkat okozó következményei is rávilágítottak. Az ilyen esetek lehetőségek szerinti kezelésére előre fel kell készülni, ezért a jövőbeni hasonló, súlyos következményekkel járó esetek elkerülése érdekében feltétlenül szükséges a vízrendezési és vízkárelhárítási feladatok elvégzése. A fejlesztés célja tehát a lehetséges jövőbeni természe
