Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
Vonzáskörzetek és határok a magyar-szlovák határ mentén 189 rajzi hasonlóság ad alkalmat arra, hogy a sajátos körülményeket kihasználó megoldások szülessenek a határokra való tekintet nélkül. Város- és vidékfejlesztés A vidéki településeken a lakónépesség megtartása érdekében az életminőség javítását, valamint a jövedelmi lehetőségek bővítését célzó beavatkozási területek kerültek megfogalmazásra. A rendezett, ápolt településkép, kulturált környezet nagymértékben hozzájárul az életminőség javításához, közvetve elősegíti a turizmus kínálta lehetőségek nagyobb hasznosítását is. A település megközelíthetősége, a közlekedési infrastruktúra minősége szintén elengedhetetlen egy élhető település működéséhez. Ezen infrastrukturális beruházások alapjaiban befolyásolják egy térség, település népességmegtartó képességét, ugyanakkor jövedelmi lehetőségek, munkahelyek hiányában a lakosság folyamatosan elvándorol majd a településről, kezdetben csak a napi munkavégzés céljából, később azonban már el is költözik. Ezt megelőzendő jövedelmi lehetőségeket kell biztosítania lakosság számára. Erre kiváló lehetőséget biztosítanak a térség erdői, melyekben hatékony és fenntartható erdőgazdálkodás folytatásával lehetőség nyílik munkahelyteremtésre, a jövedelmi lehetőségek bővítésére. Ugyanakkor az úgynevezett alternatív jövedelmi lehetőségek a helyi környezet, hagyományok figyelembe vételével kínál jövedelmi lehetőséget a lakosság számára. Az övezet rurális településein indokolt ezen tevékenységek elterjesztése és bevezetése, melyekhez pótlólagos keresletet jelent a térség idegenforgalma. A térség számos településére jellemző, hogy leépültek a gazdag kulturális és épített örökség értékei. Ez a probléma különösen a rurális térségekben és a kisebb településeken jelentkezik, ahol több rendezetlen közterület, nem megfelelően hasznosított épület található, mely rontja a településképet, a tőke- és turistavonzó képességet. Az életszínvonalat is befolyásolják a települési és térségi épített környezet jellemzői. Szükséges tehát a térség településein az épületek felújítása, parkok, zöldterületek, sportpályák és járdák kialakítása, a meglévők rendbehozatala. A határ menti együttműködés lehetőséget ad arra, hogy az Interreg program keretében a határon átnyúló településfejlesztés megvalósuljon. Emberierőforrás-fejlesztés (K+F, kultúra, egészségügy, oktatás) Ahhoz, hogy a határ menti térség fejlesztési programjának a stabil, hosszú távon is életképes helyi gazdaság megteremtésére és az életminőség látványos javulására vonatkozó célkitűzései realizálódjanak, elengedhetetlen feltétel a humán erőforrás következetes és célirányos fejlesztése. A humán erőforrás fejlesztése a helyi munkaerőbázis képzésével, átképzésével foglalkozó struktúrák helyi átalakítását foglalja magában. Ennek megfelelően kettős célt kell kitűzni. A makroszintű gazdasági átalakulás következményeként jelentkező szerkezetváltáshoz kell igazítani a humán erőforrás képzésének kereteit, illetve, hogy a helyi gazdaság igényeinek megfelelően kell alakítani a konkrét szakági képzési szerkezetet. Az emberi erőforrások a tartós növekedés meghatározó tényezőjét jelentik. A megfelelő tudás, szakképzettség és a szükséges készségek hiánya gátat szab a gazdaság fejlődésének, ezért a versenyképes gazdaság megteremtéséhez versenyképes munkaerőre van szükség. A tudásalapú társadalom kihívásainak való megfelelés az ismeretek, a készségek és az alkalmazkodóképesség folyamatos fejlesztését kívánja meg, ezért javítani kell az oktatás és képzés minőségét, valamint erősíteni kell az ok
