Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
182_____Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje A legfontosabb a komplex szemlélet kialakftása, mivel a beruházók vonzásának több, egymást kiegészítő, de jellegükben egymástól jelentősen eltérő eleme van. Az elemeket a helyi gazdaság fejlesztéséhez szükséges intézkedések tartalmazzák. A komplex beavatkozást igénylő intézkedéscsomag legfontosabb elemei a következők: • A megfelelő méretű, árú, minőségű és előkészítettségű terület rendelkezésre állása. • A terület jó közlekedési elérhetőségének biztosítása. • A szükséges létszámú, képzett és átképezhető munkaerő rendelkezésre állása. • A beruházásösztönzés szervezeti háttere, ami elsősorban a gyors döntési képességet és a professzionális beruházásszervező tevékenységet jelenti. • A terület komplex kínálatára épített intenzív marketingtevékenység folytatása. • A terület rekreációs, kulturális, turisztikai, oktatási kínálata. A területigény biztosításának is sok előfeltétele van. A rendezési tervben meghatározott területeken szükség van tulajdonviszonyok rendezésére, a területek előkészítésére, úthálózati feltárására, a meglévő infrastruktúra fejlesztésére. Ezek a tevékenységek komoly feladatot rónak az önkormányzatokra. Előnynek mondható, hogy a megfelelő méretű terület a határ menti sávban adottság, hiszen iparterületek sora áll rendelkezésre a befektetők számára, közöttük ipari park címmel rendelkező térségiek is- ráadásul az ipari parkok esetenként még vonzó szolgáltatásokat is kínálnak. A területek értékesítése, fejlesztése és minél gyorsabb betelepítése szempontjából jó marketingtevékenységet kell folytatni. A jelentősebb beruházók magas színvonalú technológiát honosítanának meg, jelentős számú személyt foglalkoztatnának és jobb jövedelmezőségük révén magasabb bérszínvonalat tudnának kínálni. Magas technológiai szintjük, a pontosan ütemezett munkafolyamatok révén magasabb munkakultúrát és fegyelmet követelnek, ami viszszahat, és növeli a munkavállalók versenyképességét. A betelepült cég szolgáltatásokat vesz igénybe, ami a helyi vállalkozások számára jelent új, fizetőképes piacot. Az odatelepülő menedzsment minőségi lakásokat és szolgáltatásokat igényel, a gyerekeik oktatásától kezdve a rekreációs szolgáltatásokon - kultúra, sport, szórakozás stb.- keresztül a minőségi ellátásig. A beruházás felpezsdíti az adott térség üzleti életét, rendezvények, képzések bonyolódnak, ami megfelelő háttér-infrastruktúrát igényel. Ha a határ menti sáv kistérségeinek befektetővonzó képességét nem sikerül jelentős mértékben javítani, akkor a kistérségek gazdaságára jobb esetben a stagnálás, rosszabb esetben a visszaesés lesz a jellemző. Húzóberuházások nélkül nem várható a kistérségekben a jövedelmi szint jelentős emelkedése sem, ami az ingázás további növekedését, és a külső környezettől való függés fokozódását, később az elvándorlás növekedését fogja eredményezni. A befektetői érdeklődés fokozása, a külső munkahelyteremtés mellett - amelynek elsődleges szerepe lehet a tőkeszegénység csökkentésében - fontos tényező marad a helyi vállalkozások foglalkoztatási szerepe is. A meglévő vállalkozások fennmaradását több tényező fenyegeti. A határ menti sávban lévő vállalkozások sebezhetőségének oka abban rejlik, hogy a kényszervállalkozások, a tőkeszegény kisvállalkozások források és szakmai támogatottság hiányában nem képesek rugalmasan alkalmazkodni a változó piaci igényekhez. Ugyanakkor az Unióhoz való csatlakozás a hazai, jellemzően kis- és középvállalkozások számára hirtelen növekvő konkurenciát és pótló
