Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
Vonzáskörzetek és határok a magyar-szlovák határ mentén 183 lagos (minőségi, környezetvédelmi, szabályossági) követelményeket támaszt. A helyi vállalkozások (különösen a kis- és középvállalkozások) sikeres piaci szereplése elsősorban a termelőeszközök fejlettségétől függ. Ezért fontos feladat az életképes kistérségi vállalkozások eszközállományának, technológiai színvonalának fejlesztése. A technológiai fejlesztések mellett ugyanakkor fontos szerepet játszanak a korszerű vállalatirányítási és minőségbiztosítási rendszerek, egyrészt a termelékenység növelésében, a beszállítói hálózatokhoz történő csatlakozásban, másrészt pedig a piacképes termékek előállításában. A fejlesztések ilyen irányát külön indokolják a tágabb térségbe érkező külső tőkebefektetések által meghonosodó termelési technikák is. A környező területekre vagy a kistérségbe érkező nagyobb beruházások növelik a helyi kis- és középvállalkozások lehetőségeit a beszállítói hálózatok kiépülésén keresztül, amely folyamatokat a vállalkozói kezdeményezések mellett nagyban támogathatja a gazdaságfejlesztési szervezetek egymásközti és a vállalkozások közötti együttműködéseinek fejlesztése. A határ menti sáv települései - a környező gazdasági központoktól való erős függés ellenére - is rendelkeznek olyan erőforrásokkal, amelyek hasznosítása egyértelműen fontos, nemcsak a helyi identitás fenntartása, de a helyi gazdasági erőforrások ésszerű hasznosítása miatt is. Pl. a határ menti települések mezőgazdasági adottságai országos viszonylatban nem kiemelkedően kedvezőek, de változatosak. Léteznek olyan mezőgazdasági termékek, amelyeknek a változatos adottságokhoz igazodó termelése, illetve helyben történő feldolgozása, továbbá a mezőgazdaságra épülő agrár és falusi turizmus lehetőségei jövedelemhez juttathatják a vállalkozókat, és munkaalkalmat biztosíthatnak a lakosságnak. A fejlesztések a kisebb településeken a nem mezőgazdasági és élelmiszeripari jellegű befektetésekre - különös tekintettel a turizmusra - is ösztönzőleg hatnak. Innovatív módon kell azonban megközelíteni a rendelkezésre álló erőforrásokat - a földet, a tájat, a humán tudást, a kulturális és épített környezeti örökséget, valamint a természeti környezetet is ahhoz, hogy a vidék munkaerőpiacról kiszorult népessége helyben meg tudja teremteni saját foglalkoztatásának kereteit, piaci résekhez illeszkedő, kisüzemben is gazdaságosan előállítható termékekkel, a turizmus, a rekreációs és szociális gazdaság kínálata segítségével. Ebben az értelemben az innováció nem csupán technológiai, műszaki, hanem üzleti, piaci, komplex társadalmi-gazdasági innováció. A kézműipar a kistelepülések egy másik olyan lehetősége, amelynek fejlesztése segítheti a foglalkoztatási gondokat, illetve a helyi identitás fenntartásához, a turisztikai fejlesztések hatékonyságához is hozzájárul. Turizmus A határ menti tájak érintetlensége kínálja azt a lehetőséget, hogy a turizmus, annak különféle fajtái (gyógyfürdők, hévizek) az itt élők megélhetését könnyítse. Az életmód önmagában is eladható turisztikai termék. A természetes életmód, a természetközeli gazdálkodás, a régi kulturális és építészeti értékek megőrzése és bemutatása turisztikai termék. A turizmus fejlesztése a fejlődés egyik fontos, helyi erőforrásokon alapuló eleme lehet. Pusztán a turizmus térségi fejlesztése nem fogja megoldani a foglalkoztatási gondokat, és nem fogja az egész határsávban emelni az alacsony életszínvonalat. A jelenleginél magasabb vendégforgalmat bonyolító turizmus a helyi lakosság és vállal-
