Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
Vonzáskörzetek és határok a magyar-szlovák határ mentén 181 sen fordítva jelenik meg a kerékpárút iránti igény, mert a turistákra hivatkozva szeretnék megépíteni a főutaktól elkülönített utat, amit nyilván elsősorban a lakosság használna. A határ két oldalán közösen tervezve az ilyen utakat már komoly hálózatot lehetne kiépíteni, ami föllendíthetné az idegenforgalmi központok látogatottságát. Ezt bizonyítják az Ipoly-völgyi kerékpárút kiépített szakaszai is. Ilyen útvonal kiépítésére több más határ menti térségben is szükség lenne. Lehetőség volna a folyókkal párhuzamosan futó kerékpárutak megépítésére (Ipoly, Sajó, Bódva, Hernád, Tisza), amelyek érintenék az idegenforgalmi szempontból frekventált településeket (kastélyok, templomok). Szükséges ezeknek az utaknak a szlovák határon átnyúló megépítése is, mivel a térség így nagyobb turisztikai vonzerőt jelentene mindkét ország számára. Ugyanilyen jelentős lehet a természetvédelmi területeken átmenő kerékpárutak építése is. Helyi gazdaság fejlesztése A határ menti kistérségek munkaképes lakossága körében az országos átlagnál nagyobb a munkanélküliség. Ezért minden kistérség keresi annak a lehetőségét, hogyan növelhesse a munkahelyek számát. Ennek módszere az életképes helyi gazdaság kialakulása, ami a kistérség lakói számára biztos megélhetést, versenyképes jövedelmet, szakmai perspektívát biztosít. Ehhez erős, biztos piacokkal rendelkező, magas jövedelmezőségű vállalkozások megtelepedésére van szükség. Az országban lezajló gazdasági szerkezetváltás eddigi eredményeiből a határ menti sáv csak kisebb mértékben részesült, a gazdasági struktúra nem változott kedvezően, a térségbe nem érkezik jelentősebb külső befektetés, a helyi vállalkozások legtöbbje a fennmaradásért küzd. A kedvezőtlen tendenciák oka alapvetően a tőkeszegénységből eredő technológiai fejlesztések elmaradása. Ez a jelenség különösen a kistérségi kis- és középvállalkozásokat sújtja, amelyek így nem képesek felszívni a korábban, a hagyományos iparágak leépülésével, valamint az elmúlt időszakban a gazdasági leépítések során elbocsátott munkaerőt. A határ menti sávban elsősorban a kistelepülések, illetve a rossz közlekedési adottságú települések vannak kedvezőtlen helyzetben. Az ő igényük és érdekük, hogy a kistérség központja, a városok gazdasága fejlődő pályára álljon. A kistérség gazdasága számára szükséges technológiai modernizációra és az általa megvalósuló magasabb jövedelmi szint elérésére a helyi gazdaság azonban önerőből nem képes. A kistérségben jelenleg működő vállalkozások tömege és nagysága kevés ahhoz, hogy a kistérség eltartóképességének hosszú távon biztos alapja legyen, illetve a jelen lévő munkanélküliek foglalkoztatását biztosítsa. Arra kell törekedni, hogy a rendszerváltás után elmaradt befektetések pótlása a lehetőségek erejéig megtörténjen, a térségbe friss tőke érkezzen, mely munkahelyet teremt és csökkenti a belső tőkeszegénységet. A kistérségeknek tehát elemi érdeke ezen beruházások betelepülésének ösztönzése, elősegítése. A vállalkozások mellett az önkormányzatok is forráshiánnyal küzdenek, így a vállalkozásokból származó önkormányzati adók mérséklése bár kívánatos, de nehezen megvalósítható útja az önkormányzatok vállalkozástámogató politikájának. A korábbi gyakorlattól eltérően a jelenlegi helyzetben az önkormányzatok nem szívesen mondanak le ingatlanaikról, és ha a gazdasági kényszer kikerülhetetlenné teszi az eladásukat, nem szívesen biztosítanak kedvezményes vásárlási lehetőséget a vállalkozók részére sem. A beruházási érdeklődés növelése komplex beruházás ösztönzési csomag kidolgozását és megvalósítását kívánja meg.
