Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
180_____Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje kategóriába a közlekedés is tartozik. A különböző közlekedési utakon történő áru-, személy- és anyagforgalom a mindennapi társadalmi-gazdasági élet, a gazdasági folyamatok alapját jelenti. Egy adott terület közlekedési hálózata jelentős mértékben járul hozzá a helyi gazdaság és a helyi társadalom működéséhez. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése tehát ma a gazdasági-társadalmi fejlődés egyik kulcskérdése. Bár az ilyen beruházások megtérülése nem közvetlenül jelentkezik, de a gazdasági versenyképesség és a lakossági életminőség javulásának egyik fontos közvetett tényezője. Az ilyen intézkedés hatására a kistérség külső-belső elérhetőségi viszonyai javulnak, a gazdasági tevékenységek által hasznosított (ipar- és mezőgazdasági) területek, valamint az idegenforgalmi vonzerők megközelíthetősége a befektetők, a lakosság és az idelátogatók számára egyaránt javul, amely megteremti a lehetőségét a vállalkozói aktivitás, a külső befektetések növekedésének, és egyben javítja a lakosság életkörülményeit. A kistérségi közlekedési infrastruktúra fejlesztésének célja az elérhetőségi viszonyok és a közlekedés biztonságának javítása, valamint a térségi közlekedés zavartalan biztosítása, a lakók számára jobb életkörülményeket, a gazdasági szereplők szemében pedig vonzóbb kistérséget teremtve ezáltal. A közlekedési infrastruktúra általános érvényű, mindenre kiterjedő fejlesztése olyan összetett fejlesztési feladat, melyben az önkormányzatok elsősorban katalizátor szerepet tölthetnek be. Ugyanakkor bizonyos típusú és kisebb léptékű közlekedés-fejlesztésekben maguk is lehetnek kezdeményezők és végrehajtók. A közlekedés fejlesztése a határ menti sáv külső és belső elérhetőségi viszonyait javító fejlesztési tevékenységeket foglal magába, amelyek keretében a közúti mellett a vasúti közlekedés feltételeinek javítására is szükség van. A közúti elérhetőség javítása alatt a belső úthálózat minőségének fejlesztése, valamint hiányzó összekötő, bekötő és elkerülő utak kiépítése is értendő. Helyi önkormányzati illetékességbe tartozik a települések belterületi útjainak fejlesztése, valamint a gyalogos forgalom által érintett útvonalak és közintézmények akadálymentesítése. Ugyancsak az intézkedéshez tartozó fejlesztési tevékenység a vasúti közlekedés feltételeinek javítása, amely összekapcsolható a határ szlovákiai oldalán lévő vasúti vonal modernizálásával és kölcsönös használatával. A határ menti térségben jelenleg két helyen törekednek a közúthálózat erőteljes fejlesztésére. Az egyik az Ipoly-völgyét érintő, Nógrád megyei út Budapestről északi irányban, a cél ennek a 2 jelű útnak a gyorsforgalmi úttá fejlesztése. Hasonló a cél a Miskolc-Kassa közötti nemzetközi, 3-as számú főútvonal magyar-szlovák határ közötti magyar területen lévő szakaszának rekonstrukciójával. A most folyó munkák nyomán az útvonal átlagban 70-80 cm-rel szélesedett, teherbírása megnőtt (az átmenő jelentős teherforgalom lebonyolítására), egyes csomópontok forgalomtechnikai szempontból biztonságosabbá váltak, de továbbra is csak egy nyomvonalú maradt. Az útvonal közvetlen kapcsolatot teremt az M3-as autópályával. A települések elkerülése részben megoldott (Novajidrány, Garadna), míg más települések továbbra is jelentős átmenő forgalmat kénytelenek lebonyolítani (Forró, Csobád). Az itt élők részére különös jelentőséggel bír a településeket elkerülő szakaszok megépítése. A fejlesztési tervekben rendre szerepel a kerékpárút építésének kívánalma is. Ez az igény általános közlekedési igényt jelent, amelynek vannak a lakosságnak kedvező hasznos jellemzői mellett turizmushoz kötődő elemei is. A tervekben természete-
