Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
Vonzáskörzetek és határok a magyar-szlovák határ mentén 163 A jogi nehézségek miatt kezdetben együttműködési szerződést kötöttek. Ennek keretében rendezték meg évente a Gömöri Nyár programjait, meghívott szlovákiai vendégekkel. A putnoki Gömör Múzeum az egész gömöri kultúrát vizsgálja. 12 önkormányzat a Putnok és Térsége Társulás tagja, 21 pedig a Gömöri Településszövetségé. A Szlovák Vállalkozók Szövetsége kiállítóként is részt vesz a Gömör Expo évenkénti rendezvényein. A vásárok eredménye, hogy több üzleti kapcsolat jött létre a határ két oldalán élő vállalkozók között, létrejött több szlovák-magyar vegyes vállalat is. A Sajó-Rima Eurorégió vezetői Rozsnyón írták alá az együttműködési megállapodást 2000 októberében. Az eurorégióban 29 új, települések közötti kapcsolat jött létre, illetve van szervezés alatt. Nemcsak a klasszikus magyar-magyar települések közötti kapcsolatról van szó, hanem olyan települések is szövetségre léptek, mint pl. Tiszolc-Putnok, Nyustya-Arló, vagyis szlovák és magyar lakosú települések egyaránt. Az eurorégió központja Rimaszombat lett, ahol 2000 októbere óta egy eurorégiós iroda segíti a munkát. Az együttműködési megállapodás hivatalos beiktatása Brüsszelben 2004-ben megtörtént. 2003 nyarán létrehozták a Visegrádi Négyek országaiban szervezett eurorégiók konzultatív tanácsát, amelyben a Sajó-Rima Eurorégió is alapító tagként vett részt. Az alapító dokumentumot kiküldték Brüsszelbe. Azóta mindig kapnak tájékoztatót az Európai Régiók Bizottságának üléseiről, az ott megtárgyalt napirendekről, illetve - a megállapodás szerint - a térséget illető értekezletek esetében meghívást kapnak megfigyelői részvételre. 4.9. Miskolc-Kassa Eurorégió A terstvérvárosi kapcsolatokat lendítette ki a reprezentáló szakaszból a gyakorlati lépések irányába Miskolc 1996-1997-ben készülő városstratégiája, amelyben azt fogalmazták meg a fő célok között, hogy az unióhoz való kapcsolódás érdekében legyen Miskolc eurorégiós központ. Azonban az is világos volt az előterjesztők előtt, hogy az az előnyös, ha a két város a régiós együttműködésekben nem vetélytárs, hanem együttműködő partner, hiszen a két város egyedi érdeke és közös érdeke is egybeesik az eurorégiós szándékokkal. Ezek után került sor 1997. május 7-én Kassán, illetve május 11-én Miskolcon annak a keretegyezménynek a szentesítésére, amely ezt a jószomszédi kapcsolatot rögzíti, de még mindig csak a két város vonatkozásában. Az egyezményben azonban már szövegszerűen szerepelt az eurorégió létrehozása is mint cél. Mivel Magyarország a csatlakozást illetően előnyösebb helyzetben volt, mint Szlovákia, emiatt Kassának és a kassai kerületnek is előnyösnek ígérkezett az együttműködés. A két fél közös érdeke miatt könnyű volt elérni, hogy hozzanak létre közösen egy eurorégiót. 1999-ben került sor most már a résztvevő négy fél megbeszélésre. Ezek: Kassa városa, Kassa-környék, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc város. A két város ettől az időtől kezdve alkalmazott egy-egy referenst a mindennapi ügyek vitelére, valamint a két fél 5-5 főt delegált a keretegyezmény és az azt követő eurorégiós szerződés előkészítésére. A tíz tagú szlovák-magyar konzultációs bizottság feladata az volt, hogy kordinálják a kijelölt feladatokat és ellenőrizzék azok végrehajtását.
