Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
140 Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje nács tagja lett a Nagymihályi Járási Hivatal elöljárója, a szlovák kereskedelmi és iparkamara kassai regionális irodájának vezetője, és a nagykaposi vállalkozói központnak együttműködési szerződése van a terebesi járási hivatal mellett működő Phare-támogatású Regionális Tanácsadó és Információs Szolgálattal. Szlovákiában tehát a kassai, a nagymihályi és a tőketerebesi járásra terjed ki a szövetség hatóköre. Ukrán részről az ungvári iroda tagja a megyei adminisztráció, a vállalatok és a PRÍMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány (Nyíregyháza) által 1995 decemberében létrehozott határ menti interregionális vállalkozásfejlesztési szövetségnek is, így az egész Kárpátalja megyében kínálja szolgáltatásait. A magyar fél a megyei regionális vállalkozásfejlesztő központ alközpontja, s ilyen minőségében szintén tagja lett a PRÍMOM által létrehozott ukrán-magyar határ menti együttműködésnek, tehát tevékenysége Borsod megyére és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére is kihat. Ténylegesen azonban a közvetlenül résztvevő és hasznot remélő terület ennél jóval kisebb, az együttműködési zóna mintegy 50 km-es sugarú kört jelent, amelynek a centruma a szlovák-ukrán-magyar hármashatárra esik. A szövetség tagjai arra számítanak, hogy szervezetük más, hasonló törekvésű szervezetek hálójának egyik láncszemeként működik. Ezek a (nagy) szervezetek következők, a nagyobbtól a kisebbek felé haladva: a Közép-európai Kezdeményezés (KEK), a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA), Kárpátvidéki Régiók Együttműködése (Krosno), Kárpátok-Tisza Alapítvány (Nyíregyháza), Kárpátok Eurorégió (Debrecen), Kárpáti Kamarák Szövetsége (Miskolc-Lillafüred), Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetség (Nagykapos), Kárpát-Eurorégió Fejlesztéséért Alapítvány (Kassa) és az önkormányzatok között kialakult kapcsolatok. A tagok azt a lehetőséget akarják kihasználni, ami az egymás mellett fekvő térségek komplementaritásából adódik. Az eredmények már látszanak, mert a külkereskedelemben az érintett megyékkel az országos adatokhoz képest nőtt a forgalom intenzitása. Céljuk a gazdasági együttműködés fejlesztése, ennek érdekében a versenyképes árualapok mennyiségének növelése, a kommunikációs összeköttetések fejlesztése, a tőkevonzás képességének javítása, az életminőség javítása, a közlekedés könynyítését jelentő határátkelőhelyek modernizálása, illetve megnyitása. A megnyitásra javasolt átkelőhelyek a következők: Beregsurány Ukrajna felé, Dámoc, Hollóháza, Felsőregmec Szlovákia felé. A meglévő utak jelzik, hogy szerves gazdasági kapcsolatok újraépítéséről van szó. Tevékenyégük eredményeként megnyílt 1997-ben egy irodájuk Királyhelmecen (Szlovákia), Kárpátalját 1998-ban különleges gazdasági övezetté nyilvánították. 1996- tól televíziós gazdasági műsort sugároznak havonta Sátoraljaújhelyről magyar, szlovák és ukrán nyelven. Negyedévente megjelenik három nyelven a Kárpátok Gazdasági Szemle (Dankó 1999). 4. Eurorégiós kapcsolatok a magyar-szlovák határ mentén 4.1. Az eurorégiós együttműködés jogi keretei A Madridban elfogadott 1981-es keretegyezmény az eurorégiós együttműködések nemzetközi jogalanyiságát az érintett országok államközi szerződéseihez kötötte. Ez a
