Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
126 Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje 3. ábra. Az 1861-es turócszentmártoni memorandumban meghatározott szlovák többségű és vegyes nemzetiségű vármegyék Szerkesztette Mezei István, rajzolta Mády Máté. A felsorolásban szerepeltek a „legtisztább” szláv megyék, úgymint Trencsén, Árva, Turóc, Zólyom, Liptó, Szepes és Sáros megyék, valamint azok a megyék, ahol területileg megkülönböztethető módon élnek egymás mellett a magyarok és a szlovákok. Ezek a megyék Pozsony, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád, Gömör, Torna, Abaúj és Zemplén megyék. Ez utóbbiakat alkalmasnak tartották arra, hogy elkülönítsék bennük közigazgatási határral a két nemzetiséget vagy úgy, hogy új megyékké szervezik nemzetiség szerint őket, vagy úgy, hogy a határos szláv megyékhez csatolják. Azonban ez a tervezet is elismeri, hogy még a legtisztább szláv lakosú megyékben is „a magyar és a szláv nemzetiség egymásra van halmozva" olyan mértékben, hogy lehetetlen a szláv nemzetnek egy külön felső-magyarországi szláv kerületet (hornouhorské slovenské okolie) elfogadtatnia (Szöveggyűjtemény 2003, 423-430). A magyar szervezeteknek a rendszerváltás óta kidolgozott elképzeléseik vannak a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok egyéni és csoportos jogainak megvalósításáról, helyi, regionális és országos önkormányzati szerveik létrehozásának szükségességéről. Ezeket a javaslatokat a szlovák parlament rendre és mindig visszautasította, helyettük - tekintet nélkül a nemzetiségi igényekre - kizárólag a szlovák érdekeknek megfelelő közigazgatási változásokat fogadtak el. A társnemzet, az intézményesített egyenjogúság megteremtésére törekvő magyar elképzeléseket visszautasították (Duray 2000). Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az etnikai jellegű önállóság, regionalizálódás több évtizedes folyamat eredménye, amelynek kivívásában egyaránt lényeges szerepet játszanak belső és külső tényezők. A magyarországi kisebbségkutatással
