Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
122 Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje 2.3. Cseh/Szlovákia közigazgatásának hatása A korabeli Csehszlovákiában, majd az 1993-ban belőle kivált Szlovákiában a közigazgatási szerkezet állandó változtatása mögött a racionális célok mindig keverednek a nacionalista, magyarellenes szándékokkal. Az alábbi 2. táblázat szemlélteti ezt az évtizedek óta zajló folyamatos változást. A legutóbbi és legjelentősebb változás 1996-ban történt, a most már a független szlovák államban. Új közigazgatási beosztás született. Az akkor uralkodó szlovák nacionalista pártok a közigazgatási rendszer átalakításával egyrészt egy központosító politika szervezeti rendszerét akarták kiépíteni, másrészt pedig az ellenzéki választási körzeteket akarták megosztásukkal gyengíteni. Mivel a reformok legkövetkezetesebb hívei a kereszténydemokrata ellenzék és a magyarokat képviselő politikai pártok voltak, a magyarok megosztását több érdek is indokolta. Mivel a 221/1996. sz. törvény és a 285/1996. sz. kormányrendelet sarkalatos jelentőségű a szlovák közigazgatás történetében, hangsúlyosan meg kell ismételni, hogy a magyarok lakta területek megosztása csak egyik indoka volt a létrejött szerkezetnek, a másik ok kifejezetten belpolitikai (választási) jellegű volt. A közigazgatás szervezésében a választási-nemzetiségi ellentétek mögött a központosítani akaró nacionalista és a racionális, a reformokat végrehajtani szándékozó modernizációs politikai csoportosulások ellentéte húzódott meg és húzódik meg mindmostanáig. A szlovák nacionalisták és racionalisták szembenállása, illetve magyarellenes összjátéka adta a vitatémákat, viszont a közigazgatási reformok során a nacionalista központosító hatalmi törekvés volt a fontosabb a gazdasági-fejlettségi különbségek, a történelmi hagyományok, a lakosság igényei, egyáltalán a demokrácia alapelve, az önrendelkezés helyett. 2. táblázat. A mai Szlovákia területének közigazgatási rendszere Nagyobb területi egység Kisebb területi egység (járás) 1918 8 vármegye + 12 töredék vármegye 97 1920 16 megye 95 1923 6 nagymegye 77+Pozsonv és Kassa 1928 1 tartomány 77+Pozsony és Kassa 1939 6 megye 58+Pozsony 1945-77+Pozsony és Kassa 1949 6 kerület 90+Pozsony és Kassa 1960 3 kerület 32 1969 4 kerület 36+Pozsonv és Kassa 1991-121 körzet (obvod) 1996 8 kerület (kraj) 79 járás (okres) 2004 8 kerület (kraj) 50 körzet (obvod) Forrás: Petőcz K., 1998 és Kocsis K., 2002. alapján saját szerkesztés. A területi átrendezés mögöttes indoka összefonódott a Mečiar-féle jobboldal választási törekvéseivel. Mivel az ellenzék bástyája elsősorban Pozsony, Kassa és Eperjes városok, valamint a déli területek voltak, itt nagy járásokat/választási körzeteket hoztak létre9. Az etnikai határtól északra viszont a kormánypártok támogatóinak több, ennek 9 A déli járások határainak módosulását részletesen elemzi Hakszer Richárd tanulmánya (2004).
