Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
Vonzáskörzetek és határok a magyar-szlovák határ mentén 113 struktúra javításán és küzd a határ két oldalán élő két nép egymástól való elidegenedése ellen. A hollandoknak megvolt az oka a németekkel szembeni ellenszenvre, mert a második világháború idején elfoglalták országukat és a megszállás alatt sok keserű élményben volt részük. Az EU REGIO önmagában is fontos hozzájárulás a német-holland viszony normalizálásához, és ezzel az európai egység megvalósításához (Müller 2003). 1.2. Tagállam és csatlakozó ország közötti eurorégiók A határon átnyúló együttműködések máig nagyon sikeresek a háború utáni Nyugat-Európában. De Kelet-Közép-Európában megszervezni és működtetni egy ilyen rendszert már új feladatot jelent a nagy különbségek miatt. Az etnikai viták emelhetők ki elsőnek, amelyek sokkal erősebbek, mint Nyugat-Európába. A másik fontos különbség a területi és a helyi önkormányzati tapasztalatok szinte teljes hiánya 1989 előtt, ami azt jelenti, hogy nagyon friss, nagyon kialakulatlan tapasztalatokkal rendelkeznek ezek az országok a demokráciáról. Közismerten nagyok a gazdasági különbségek is Kelet-Közép-Európa és az Európai Unió között. Azt is figyelembe kell venni, hogy a világ rendkívül gyorsan változik. Mára már nagyon sok nemzetközi szervezet, sokféle szállító és kommunikációs hálózat, nemzetközi pénzügyi szervezet van jelen, sőt átszőve az egyes országokat, már most is határokon átnyúlva tevékenykednek. Ez nem volt így Nyugat-Európában a háború után. A látható különbségek ellenére mégis azonosak a célok. Fel kell oldani az etnikai vitákat, serkenteni kell a társadalmi és a gazdasági fejlődést és segíteni az európai integráció folyamatát. Közös aggodalmak is vannak egyes nyugati és közép-kelet-európai országokban. Véleményük szerint a túl nagy regionális és régiók közötti autonómia kikezdi a központi kormányzás erejét (Kirchner 1998). „Rideg határok” a kelet-német határon Mindezek érvényesek a cseh-német és a lengyel-német határra is, ahonnan a példák származnak az aszimmetrikus jelenség bemutatására. A „rideg határ” minden jelensége kimutatható ebben a térségben, még a volt NDK és lengyel kapcsolatok esetében is, ahol azonos politikai berendezkedés hirdette a népek testvériségét, megbonthatatlan barátságát. A kommunista diktatúrák bukása után és a német egyesítéssel gyökeresen megváltozott a helyzet. Az országok közötti viszonyok nagy vonalakban már rendeződtek, de még messze vannak a „kölcsönösen jótékony határ” létezésétől. A 20. század folyamán a cseh-német és a lengyel-német határ mentén élők alig feledhető sérelmeket okoztak egymásnak. A múlt öröksége ma is érezteti hatását akkor is, amikor az együttműködések gyakorlati kérdéseit tárgyalják. Ráadásul a kulturális különbségek, főleg a nyelvi korlátok, akadályozzák a kölcsönös megértés folyamatát. A lengyel-német határ menti együttműködések A határ menti együttműködések alapelve a határok meglétének és az országok szuverenitásának kölcsönös elismerése. A Német Szövetségi Köztársaság az 1970- es varsói szerződésben ismerte el az Odera-Neisse határt, de nem az alkotmányban, mert az ismételten elutasította az 1937-es birodalmi határformula feladását. Ez a kontinuitás elméletén nyugszik, amely szerint Hitler törvénytelen területszerző politi-
