Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2008 (Somorja-Dunaszerdahely, 2009)
Štefan Šutaj - Sápos Aranka: A nemzeti kisebbségek helyzete 2008-ban Szlovákiában
28 Stefan Sutaj-Sápos Aranka volt elnöke, aki a párt új vezetésének egyik bírálójává vált, azt állította, hogy a nyilvánosságra került esetekben nem az egész párt politikájáról van szó, hanem a párt elnökének bizonyos kilengéseiről, és nem értett egyet azzal, hogy az egész párt radikalizálódik. Annak ellenére, hogy negatívan értékeljük a jelenlegi kormánykoalíciónak a szlovákiai magyar kisebbséggel szembeni politikáját, szükségesnek tartjuk elmondani azt is, hogy az MPK jelenlegi vezetésének a politikája is igencsak problematikus. Drámainak értékeli Szlovákiában a magyar kisebbség helyzetét és a magyar nemzetiség veszélyeztetettségét sugallja. Ugyanakkor kellő előkészületek nélkül olyan témákat vet fel, amelyeknek koncepcionális megoldása nincs előkészítve, nem élvezi sem a magyar, sem a szlovák közvélemény, sem egyetlen olyan politikai párt támogatását, amellyel együttműködve kedvező megoldást érne el. Az érvelésekben és a témák felvetésének a módjában viszont világosan olvashatók az etnikai nacionalizmus jelei. Bugár Béla szerint a párt semmilyen határozatot vagy programot nem fogadott el, amely provokatív lenne. „A párt vezetése viszont azt a benyomást kelti és olyan képet mutat, mintha az MKP radikalizálódna. Mindez az MKP elnökének a hibája. Nem beszélhet autonómiáról vagy a Beneš-dekrétumok átértékeléséről anélkül, hogy ezt a párt ne tárgyalta volna meg." Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az uralkodó Smer- SD elutasítja a tárgyalásokat az MKP-val, tehát lehetetlenné teszi az egyes problémák megoldását (Bugár: Tak zle..., 2008; Bugár: SMK..., 2008). Az ismételten és rendszeresen megnyitott témák közé tartozik a magyar püspök gondolata is. Ez a kérdés mindenekelőtt akkor vált időszerűvé, amikor 2008 februárjában a pápa Szlovákiában két új egyházmegyét hozott létre. Pozsonyban egy önálló, fő egyházmegye jött létre, ugyanakkor Szlovákia déli területeit több egyházmegyéhez osztották be. A dunaszerdahelyi Pázmáneum Polgári Társulás, a pozsonyi Mécs László Társulás, valamint a komáromi Jó Pásztor Alapítvány a Szlovákiai Püspökök Konferenciájához nyílt levelet intéztek, amelyben kifejtették igényeiket (Veriaci maďarskej..., 2008). A Szlovákiai Püspökök Konferenciájának szóvivője, Jozef Kováčik hangsúlyozta, hogy amennyiben arra szükség lesz, a magyar hívők problémáit egy segédpüspök vagy vikárius közreműködésével, illetve lelkipásztori gondoskodás formájában fogják megoldani. Aztán hozzátette: „Ez az egyházmegyék és az egyházmegyék püspökeinek a hatáskörébe tartozik" (Po novom..., 2008). A püspökök kinevezése kizárólag a Vatikán hatásköre, és a katolikus egyház nem etnikai elven szerveződik. A katolikus egyház inkább az „örök értékeken" nyugszik, nem befolyásolják a politikai helyzet aktuális változásai, ezért az egyes problémákra is fokozatosan reagál.12 Viliam Judák, a nyitrai egyházmegye püspöke a magyar nemzetiségű katolikus hívők ügyeinek intézésével Ján Pristač püspöki vikáriust bízta meg (Biskup Judák vymenoval, 2008). Az MKP ellenzékben is egyértelműen megőrizte európai orientáltságú politikáját.13 Az MKP Országos Tanácsa az Európai Parlamentbe történő választásokra első helyen 12 Szlovákia egyházi függetlensége például csak 1977-ben, tehát 59 évvel Csehszlovákia megalakulása után valósult meg. 13 Az MKP uniós képviselői azonban azokat a problémákat, amelyeknek a megvitatására itthon nem került sor, az Európai Parlamentben elemezték, elsősorban a napirend előtti egyperces felszólalásaikban, amelyekre a házszabály szerint nem lehet reagálni. Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád az Európai Parlament plenáris ülésén felvetették például a magyar tanítási nyelvű iskolák számára készült honismereti tankönyv problémáit, valamint az SNS elnökének, Ján Slotának a vulgáris megnyilvánulásait is (SMK chce..., 2008). Az Európai Parlamentben a magyarul beszélő képviselők között nagyon szoros az együttműködés.
