Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2008 (Somorja-Dunaszerdahely, 2009)

Štefan Šutaj - Sápos Aranka: A nemzeti kisebbségek helyzete 2008-ban Szlovákiában

16 Štefan Šutaj-Sápos Aranka lis irodája van.7 A kisebbségi ombudsman hivatalának kialakítása, amelyet a Magyar Köztársaság politikai képviselői kérnek,8 Pavol Kandráč, jelenlegi ombudsman szerint, Szlovákiában indokolatlan, mivel a nemzetiségi jogok az általános ombudsman hatás­körébe tartoznak, és a nemzeti kisebbségek részéről kevés bejelentés érkezik. Ugyan­akkor a nemzetiségi vagy etnikai hovatartozás feltüntetése természetesen nem törvé­nyi feltétele egy-egy panasz intézésének, ezért az ombudsman csak akkor kap erről információt, amikor a panaszos saját akaratából közli ezt az adatot (Významné..., 2008). Fennállásának hat éve során a hivatalhoz megközelítőleg 200 olyan panasszal for­dultak, amelyek tárgya a diszkrimináció volt, s amelyeket valamely nemzeti kisebbség anyanyelvén nyújtottak be. A legtöbb a magyar panasz volt (75%), németül a panaszok 12%-a, lengyelül 8%-a íródott, a többi kisebbségi nyelvű beadvány aránya nem érte el a 2%-ot. A panaszok között voltak például olyanok, amikor a sértett úgy vélte, hogy nem­zetiségi hovatartozása miatt nem jár el vagy késedelmesen jár el ügyében valamely köz­­igazgatási szerv, illetve olyanok, amikor a vizsgálati fogságban tartott vagy börtönbünte­tésüket töltő személyek vélelmezték, hogy diszkrimináció áldozatai, pl. a büntető eljárás során nem élhetett az anyanyelvhasználati jogával. P. Kandráč tájékoztatása szerint azonban egyetlen ilyen ügyben sem bizonyosodott be a kisebbségi alkotmányos jogok sérelme (Poznatky..., 2008; Významné..., 2008). Érdekes, hogy közlönyében az ombudsman bemutat egy olyan példát, amikor a panasz nem kisebbségi nyelven ké­szült, és amelynek írója azt sérelmezte,, hogy a településén a közleményeket csak nem­zetiségi nyelven hirdetik ki a helyi rádióban. Az ombudsmani vizsgálat megállapította, hogy sérült a panaszos információhoz való joga (Z podnetov..., 2008). A Törvénytár 564/2001-es sz. országgyűlési biztosról szóló törvény értelmében bármely panaszos jogosult az anyanyelvét használni az ombudsmani hivatallal való érintkezés során; a hivatali érintkezés ezen területére nem vonatkozik a 20%-os la­kossági arány követelménye. A nemzeti kisebbségekhez tartozó panaszosok számára az ügymenet egyszerűsí­tése érdekében a hivatal kidolgozott egy formanyomtatványt, amelyen a panaszok be­nyújthatók. A nyomtatványt lefordították a Szlovákiában élő valamennyi kisebbségi nyelre és közzétették a hivatal weboldalán is. A kérdés csupán az, hogy a nemzetisé­gek részéről azért érkezik-e kevés panasz, mert valamennyi törvényben garantált jo­guk problémamentesen biztosított, vagy azért, mert az ombudsmani hivatal még nem épült be a köztudatba, illetve a nemzetiségek nem bíznak abban, hogy a hivatal meg­oldja a problémáikat? 2.3.3. A tudásalapú társadalomért, európai ügyekért, emberi jogokért és kisebbsége­kért felelős kormányalelnök Dušan Čaplovič kormányalelnök hatáskörébe tartozik az emberi és kisebbségi jogok védelme, a roma kisebbség és a határon túli szlovákok kérdése. A kormányhivatalon 7 Nagymegyer, Nyitra, Žarnovica, Nagykürtös, Kassa, Eperjes, Zsolna, Dohnaný, Trencsén, Pozsony-Ká­­rolyfalu, Pozsony-Ligetfalu és Besztercebánya. 8 A kisebbségi ombudsmani hivatal létrehozását Gyurcsány Ferenc miniszterelnök javasolta Róbert Ficó­­nak 2008. november 15-i (Komárom) és Sólyom László elnök I. Gašparovičnak 2008. december 5-i (Ér­sekújvár) találkozójukon.

Next

/
Thumbnails
Contents