Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2008 (Somorja-Dunaszerdahely, 2009)
Štefan Šutaj - Sápos Aranka: A nemzeti kisebbségek helyzete 2008-ban Szlovákiában
A nemzeti kisebbségek helyzete 2008-ban Szlovákiában 17 belül emberjogi és kisebbségi főosztály működik (vezérigazgatója Marek Lisánsky). Szerkezetileg két részre tagolódik: emberjogi és kisebbségi osztályra, illetve és pályázati koordinációs osztályra. Az emberjogi és kisebbségi osztály (igazgató: Milica Jančulová) tölti be a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Kormánytanács titkárságának feladatát is. Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Kormánytanács A tanács összetétele nem változott 2008-ban. Élén Dušan Čaplovič áll, titkára M. Lisánsky. A tanács 2007. novemberi ülésén jóváhagyólag nyugtázta a szlovák kormány programnyilatkozatában megfogalmazott célt a kultúra finanszírozásáról szóló törvény megalkotásáról, melynek részét képezi majd a kisebbségek kultúrájának pénzügyi támogatása, illetve a külföldön élő szlovákok hivatalának mintájára létrehozandó Kisebbségi Hivatal. Az ülésen megfogalmazódott az az ajánlás is, hogy a nemzetiségi színházak fenntartója a regionális önkormányzatok helyett a kulturális tárca legyen, mivel ezek nem regionális, hanem országos hatókörűek. Ezeket a kitűzött célokat 2008-ban nem sikerült a tanácsnak megvalósítania. A tanács 2008-ban három alkalommal ülésezett. Első ülésén, 2008. február 28- án az oktatási törvény tervezetével, a RKNYEK végrehajtásáról szóló második országjelentés előkészítésével, valamint „A nemzetiségileg vegyes lakosságú dél-szlovákiai területek együttélési kultúrája” című kutatás zárójelentésével foglalkozott. Az oktatási törvényről Bibiana Obrimčáková oktatási államtitkár tájékoztatta a tanácsot. A vitában Szarka László, A. Nagy László és Hrubík Béla javasolták a törvénytervezet visszavonását és szakértői bizottságok létrehozását, amelyekben helyet kapnának a nemzetiségek képviselői is, majd ezek dolgoznák ki az új törvényt. A. Nagy László hangsúlyozta, hogy a törvény előkészítésébe nem vontak be magyar nemzetiségű szakértőket, a törvénytervezet jelentősen csökkenti a kisebbségek eddigi jogait, valamint hogy a tervezet belenyúl az oktatás tartalmi részébe is. Ivan Bandurič, a ruszin kisebbség képviselője elmondta, hogy a ruszin oktatásügy elhanyagolt. A ruszin településeken az óvodások nem sajátítják el és nem beszélik a ruszin nyelvet, mivel az óvónők ezzel nem foglalkoznak. Ez a helyzet a ruszin kultúra létét veszélyezteti. A kisebbségi oktatási és nevelési koncepciót a ruszin kisebbség képviselői azzal fogadták el, hogy megvalósítása során oda kell majd figyelni a ruszin oktatásra. A vita végén Dušan Čaplovič figyelmeztetett, hogy a tanács csak tanácsadó szerv, ajánlásait a kormány nem köteles elfogadni, és hogy a továbbiakban még szakértői tanácskozások zajlanak majd. A tanács elfogadott határozatai közé bekerült az a javaslat, hogy az iskolaügyi minisztérium és az Állami Pedagógiai Intézet vonja be a kisebbségek képviselőit (a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségét is) az oktatás és nevelés tartalmi részének az előkészítésébe, és azt a tanács vitassa meg a soron következő ülésén (Zápisnica z rokovania..., 28. 2. 2008). A tanács második ülése 2008. június 30-án zajlott. A bevezetőben Dušan Čaplovič tájékoztatott arról, hogy a parlament elfogadta az oktatásról és nevelésről szóló törvényt, illetve a kormány 2008 júniusában jóváhagyta az RKNYEK implementációjáról szóló második oszágjelentést. Maga az ülés a Szlovák Rádió és Szlovák Televízió nemzetiségi adásainak problémájával foglalkozott. A nemzetiségi adásokról szóló jelentést Ľuboš Machaj, a Szlovák Rádió programigazgatója terjesztette elő. Reagált a ruszin kisebbség 2008. május 14-i petíciójára is. Jozef Ševec, a Rádiótanács tagja ko-