Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2008 (Somorja-Dunaszerdahely, 2009)
Štefan Šutaj - Sápos Aranka: A nemzeti kisebbségek helyzete 2008-ban Szlovákiában
10 Stefan Sutaj-Sápos Aranka miniszterrel, és javasolta, hogy az előkészítésbe vonják be a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (a továbbiakban: SZMPSZ) képviselőit, a kérdés megvitatását pedig besorolták a Bizottság következő ülésének programjába. (Zápisnica z rokovania..., 28. 2. 2008). Az új oktatási törvénytervezet tárcaközi véleményezése során 55 intézménytől 1200 módosító indítvány érkezett, további 110 személy 1125 észrevételt küldött be a nyilvános vita során. (Nový školský,... 2008J. Az oktatási reformnak nagyobb teret kellett volna biztosítania az iskolák számára a tantervek kialakításában. Az állami oktatási program meghatározza az ún. állami minimumot, amelyet minden iskolának teljesítenie kell. A tanterv fennmaradó részét az iskolák saját oktatási programként dolgozzák ki. Az oktatási törvény a nemzetiségi oktatást is érintette. A civil szervezetek kérték a törvény elfogadásának elhalasztását. Ehhez a kéréshez a katolikus egyház vezetői is csatlakoztak. Az ellenzéki képviselők szerint a törvény káoszt idéz elő az oktatásban, mivel nincs megfelelően előkészítve, és kapkodva vezetik be. Ferdinand Devínsky, a parlament oktatási, ifjúsági, tudományos és sport bizottságának tagja centralisztikusnak nevezte, és figyelmeztetett, hogy Szlovákiát visszaveti az 1989 előtti időkbe (Reforma školstva..., 2008). A törvény visszavonását kérték a magyar nemzetiségű tanárok is. Az SZMPSZ szerint a tervezet sérti a kisebbségek jogait, és nincs összhangban az ígért kisebbségi jogi status quo-val. A magyar pedagógusok elsősorban azt kifogásolták, hogy a nemzetiségi iskolákban tanuló diákoknak azonos óraszámot irányoz elő a szlovák és a magyar nyelv oktatására. Szigeti László, az MKP alelnöke, volt iskolaügyi miniszter aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a tananyag az SNS ellenőrzése alá kerülhet, és a változások célja a magyar kisebbség asszimilációja lehet (Szigeti: Obávam sa..., 2008). Ján Mikolaj (SNS) iskolaügyi miniszter érvelésében arra hivatkozott, hogy amennyiben az iskolák szabadon akarják kialakítani oktatási programjukat, valamennyi kötelező tantárgy óraszámát csökkenteni kell - a nemzetiség nyelvét, a szlovák nyelvét, a matematikáét, a természetrajzét is -, bár azt nem említette, hogy az azonos óraszám követelménye miatt a szlovák nyelv óraszámát emelni kell. A magyar tanítási nyelvű iskolákon így az első évfolyamban eddig tanított heti nyolc magyar nyelvi óra helyett csak hat magyar órát taníthatnak, míg a szlovák nyelvi órák száma az eddigi négy óra helyett heti hatra emelkedik. Mikolaj elmagyarázta, hogy amennyiben a szabadon felhasználható órákat a magyar nyelv oktatására fordítják, akár emelt óraszámban is taníthatják a magyar nyelvet. Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes arra mutatott rá, hogy a kormány nemzetiségi tanácsánák ülésén, melyen az adott problémát megvitatták, „a jelenlevő kisebbségi képviselők szinte egyhangúlag fogadták el a törvényjavaslatot. Elfogadták a szlovák nyelv óraszámának emelését az anyanyelv rovására.” (Podstata Mikolajovej..., 2008) A magyar kisebbségi szervezetek mérlegelték, hogy nagygyűléseken tiltakozzanak a törvénytervezet ellen, illetve bojkottra szólítsák fel az iskolákat. A törvény szerintük a magyar órák számának csökkenéséhez vezet az általános iskolákon, ezért követelték, hogy kerüljön le a parlament napirendjéről. Az ukrán, német és ruszin tannyelvű iskolák a törvény ellen különösebben nem tiltakoztak {Maďari zvažujú..., 2008). Az oktatásról és nevelésről szóló törvényjavaslatát a kormány 2008 márciusában, a parlament 2008 májusában hagyta jóvá. A törvényre 79 képviselő szavazott igennel, 56 nemmel (4 független), 8 KDH, 24 SDKÚ-DS, 20 MKP és két képviselő tartózkodott (SDKÚ-DS).
