Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2008 (Somorja-Dunaszerdahely, 2009)
Štefan Šutaj - Sápos Aranka: A nemzeti kisebbségek helyzete 2008-ban Szlovákiában
A nemzeti kisebbségek helyzete 2008-ban Szlovákiában 9 sebbségi jogok nem sérülnek, és Szlovákia továbbra is azon országok közé tartozik majd, amelyek magas szintű jogokat biztosítanak kisebbségeik számára. 2.1. A nemzeti kisebbségek jogállása 2008-ban több olyan törvényt fogadtak el, melyek befolyásolták a nemzeti kisebbségek helyzetét. Az oktatásról és nevelésről szóló törvény (ún. oktatási törvény) A beterjesztett javaslat célja az volt, hogy teret biztosítson az oktatási reformok számára, definiálja az alapfogalmakat és alapelveket, illetve meghatározza az oktatási és nevelési módszereket. Ilyen törvényre kétségtelenül nagy szükség volt. De ez a törvényjelentősen érintette a nemzetiségi oktatást is, így a nemzeti kisebbségek reagáltak is rá. A Magyar Koalíció Pártja (a továbbiakban: MKP) képviselői szerint a törvénytervezet egyértelműen magán viseli a jelenlegi iskolaügyi minisztérium gondolkodásának és munkamódszerének a jegyeit, és a központi irányítás érdekében feláldozza a létező oktatási rendszer több demokratikus és progresszív elemét. A tervezet, vélték a magyar képviselők, csökkenti az önkormányzati oktatási intézmények és iskolatanácsok jogkörét, illetve megerősíti az iskolaügyi hivatalok szerepét és lehetőségeit. (Vystúpenie poslanca..., 2008) A kormány mellett működő Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Tanácsa (a továbbiakban: tanács) ülésén Szarka László, a MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, külső tanácsadói minőségében, A. Nagy László, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Nemzetiségi, Emberjogi és Nőjogi Bizottságának elnöke és Hrubík Béla, a Csemadok elnöke beterjesztettek egy részletes bírálatot, amelyben a magyar kisebbség legfontosabb kifogásait sorolták fel a tervezettel kapcsolatban. Kifogásolták, hogy a szlovákiai iskolarendszerben hiányzik a nemzetiségi tannyelvű iskolák pedagógiai és módszertani hivatala, a törvénytervezet nem említi a nemzetiségi tannyelvű iskolákat, a szlovák nyelv és irodalom, valamint az anyanyelv óraszámának kiegyenlítése uniformizálja a tantárgyak szerkezetét, szűkíti az iskolai pedagógiai programok szabad választhatóságát és növeli az állami felügyelettől való függőséget. A törvénytervezet legsúlyosabb hiányossága, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvi profiljában nem világosak a célok, a nemzetiségi iskolák számára készült szlovák nyelvi tankönyvek szövegtartalma pedig elavult, ezért javasolták a tankönyvek szabad megválaszthatóságát. A törvényhozási folyamat során elutasították az iskolák szakmai észrevételeit, ami ellentétes az RKNYEK-val, ezért a tervezet visszavonását javasolták, és egy olyan bizottság létrehozását, amelyben a magyar nemzetiség és egyéb kisebbségek szakemberei is helyet kapnának (Zápisnica z rokovania..., 28. 2. 2008). Ladislav Haas az iskolaügyi minisztérium képviseletében hangsúlyozta, hogy a törvény Szlovákia valamennyi polgára számára azonos feltételeket biztosít a nevelésre és oktatásra. Az oktatás és nevelés nyelvét általánosságban taglalja; az oktatás nyelve az államnyelv, amennyiben a törvény nem tartalmaz egyéb rendelkezéseket; a kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó gyermekek és diákok számára biztosítja az államnyelv elsajátítása mellett az anyanyelven való nevelést és oktatást, s egyben engedélyezi egyéb tankönyvek használatát is, ha azokat a minisztérium jóváhagyja. Dušan Čaplovič, a kormány alelnöke érvelésében hangsúlyozta, hogy a Nemzetiségi Iskolaügyi Bizottságban (a SZK oktatásügyi miniszterének tanácsadó szerve) jelen van Szigeti László parlamenti képviselő, aki tárgyalt a törvénytervezetről az iskolaügyi
