Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
II. Népszámlálási adatok
II. 3. Anyanyelv 55 Országos és kerületi szinten is többen vallották magukat szlovák nemzetiségűnek, mint szlovák anyanyelvűnek. Országosan 2,1 százalékkal magasabb a szlovák nemzetiségűek részaránya a szlovák anyanyelvűek részarányánál. Kerületenként vizsgálva a különbség 0,3 és 4,5 százalék között mozog, vagyis a szlovák nemzetiségüekhez viszonyítva ennyivel kevesebb a szlovák anyanyelvű lakos. Amennyiben az anyanyelvet a származás egyik indikátorának tekintjük, akkor ez annyit jelent, hogy származását tekintve kevesebb szlovák van, mint deklarált identitását tekintve, vagyis nemcsak szlovák származásúak vallották magukat szlováknak, hanem egyéb származásúak is. Ez legkevésbé a Zsolnai kerületben jellemző, leginkább az Eperjesi és Kassai kerületben. A 25b. táblázatban jól látható, hogy a nemzetiség és az anyanyelv leginkább a Zsolnai kerületben közelít egymáshoz, ahol a szlovák nemzetiségűekhez képest 0,3 százalékkal kisebb a szlovák anyanyelvűek aránya. Tehát a Zsolnai kerületről mondható el leginkább, hogy a szlovák nemzetiségűek egyben szlovák anyanyelvűek is. A szlovák nemzetiségűek és szlovák anyanyelvűek közötti országos 2,1 százalékos különbségnél kisebb eltérések mutatkoznak a Pozsonyi, Trencséni, Besztercebányai és Nagyszombati kerületben (0,5% és 1,4% között). A Nyitrai kerületben ez a különbség már meghaladja az országos átlagot, mivel itt a szlovák nemzetiségűekhez képest 2,5 százalékkal kisebb a szlovák anyanyelvűek tábora. A szlovák nemzetiségűek és szlovák anyanyelvűek részaránya közötti legnagyobb rés az Eperjesi és Kassai kerületben mutatkozik, ahol a szlovák nemzetiségűekhez viszonyítva 4,5 százalékkal kisebb a szlovák anyanyelvűek aránya. Tehát az Eperjesi és a Kassai kerületben tapasztalható leginkább, hogy nem szlovák származásúak is szlovák nemzetiségűnek vallják magukat. A szlovák nemzetiség és a szlovák, mint nyilvánosan leggyakrabban használt nyelv kapcsolatáról országos szinten elmondható, hogy 0,3 százalékkal, azaz megközelítőleg 15 ezer fővel kevesebben beszélnek nyilvánosan leggyakrabban szlovákul, mint ahányan szlováknak vallják magukat. Kerületi bontásban cifrább képet kapunk. A vizsgált mutatók szempontjából a kerületeket három csoportra oszthatjuk. Az első csoportot azok a kerületek alkotják, amelyekben nincs, vagy minimális a két mutató közötti eltérés, vagyis a szlovák nemzetiségűek és a nyilvánosan leggyakrabban szlovákul beszélők részaránya teljes mértékben vagy közel azonos (0% - 0,5%). Ez jellemző a Nyitrai, Besztercebányai, 25b. táblázat: A szlovák nyelvhasználat és anyanyelv a szlovák nemzetiséghez képest (%) Kerület Nemzetiség Anyanyelv a nemzetiséghez képest Leggyakoribb nyilvánosan használt nyelv a nemzetiséghez képest Leggyakoribb otthon használt nyelv a nemzetiséghez képest Pozsonyi 90,2-0,5 1,2-5,7 Nagyszombati 71,2-1,4-0,5-6,5 Trencséni 91,8-0,5-2,4-6,8 Nyitrai 68,6-2,5 0,0-7,0 Zsolnai 93,1-0,3-2,2-6,6 Besztercebányai 76,5-0,9 0,1-6,1 Eperjesi 82,0-4,5 1,2-9, Kassai 73,3-4,4-0,1-9,2 Szlovákia 80,7-2,1-0,3-7,4 Forrás: SZKSH Népszámlálás 2011 és saját számítások
