Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
I. Kiindulópontok
24 I. Kiindulópontok »értelmiségieknek« - ahogy ideiglenesen neveztük őket - rendkívül nagy része mintegy arra van predesztinálva, hogy a »nemzeti« eszmét terjessze. Főképpen akkor, ha ennek a kultúrának a hordozói” (i. m. 31.) Röviden összefoglalva, Weber szerint a nemzetnek vannak történelmi előzményei. A „képzet” — az, hogy a népcsoport komplexen tudatosítja önmagát, vagyis más csoportokkal szembeni kulturális, gazdasági és politikai egyediségét - megelőzi a cselekvést, amelynek végterméke egy politikai-hatalmi képződmény, az állam. Webemél tehát a nemzeti eszme, a nemzeti érzés megelőzi a nemzet létrejöttét, ugyanakkor a nemzet egyben maga is egy eszme, egy közösségi érzés, amely azonban csak a politikai hatalommal együtt nyer értelmet. Ebből a szemszögből tekintve Weber is a politikai nemzetről beszél, de nem kizárólagosan. Hiszen a nemzeti eszme teijesztője az értelmiség, aki egyben a nemzeti kultúra hordozója. A nemzetben ezáltal egyesülnek a politikai és a kulturális elemek. Anthony D. Smith szerint „korunk nemzeteinek és nacionalizmusának jelentőségét és erejét csak annak történeti és szociológiai elemzésével ragadhatjuk meg igazán, hogy a premodem közösségek miképpen járultak hozzá a nemzetek világának kialakulásához” (Smith 2004: 204). El is végzi ezt a többrétű elemzést, amelyet a továbbiakban részletesebben ismertetek. Smith is a nemzet történetiségét hangsúlyozza, sőt a nemzethez tartozás történetiségét is: „a nemzetek nem örökkévalóak, hanem formálhatók, s ebben az emberi akaratnak, erőfeszítésnek fontos szerepe van. Az emberek, vagy legalábbis leszármazottaik, idővel nemzetiségüket is megváltoztathatják” (i.m. 207-208.). Máshol: „a nemzet kitalált kategória, nem gyökerezik sem a természetben, sem a történelemben Ez a második egy új jellemzőhöz vezet: a nemzetek és a nacionalizmus modernségéhez” (Smith 2000:7). A nemzet a modem korban, a modern kornak köszönhetően jön létre. Ugyanakkor a nemzet nemcsak terméke a modem komák, hanem szociológiai szóhasználattal élve egyben a modem kor indikátora is.17 Továbbá a nemzetnek folyamat jellege van, ami azt jelenti, hogy nem „egyszer s mindenkorra, mindent vagy semmit” típusú fogalom; s hogy a történelmi nemzetek néha lassan kialakuló, máskor gyorsabban zajló, gyakran akadozó és szünetekkel tarkított folyamatok” (Smith 2004:206). Smith szerint ebből kiindulva a nemzeteket „konstrukcióknak vagy a nacionalista (illetve az egyéb) elitek vízióinak is tekinthetjük, de analitikusan szétválasztható hosszú távú folyamatokban testet öltő valódi történelmi formációkként is felfoghatjuk őket” (i. m. 206.). A nemzetek kétféleképpen jönnek létre: az állam egységesítő politikája következtében vagy a nacionalista mozgalmak18 eredményeként. De akármelyik módon keletkeznek, „létfontosságú tényező a »nemzeti érzés« kialakulása és elterjedése, ami általában lefelé halad a népesség különböző rétegein keresztül. A nemzeti érzés a közös múlt mítoszaiban és jelképeiben, illetve ezeken keresztül kerül kifejezésre, melyek maguk is hosszabb időszakok folyamán fejlődhettek ki” (i. m. 207.). Azonban a nemzet nem a semmiből keletkezik. Már a premodem korban, a modem nemzet létrejötte előtt is léteztek tartós kulturális közösségek, amelyeket Smith etnikai magoknak, etnikai közösségeknek nevez. Ezek az etnikai közösségek a következő hat jellemző mentén jól érzékelhetően elkülönültek egymástól (i. m. 208-209.): 17 „Bizonyos értelemben semmi sem jelöli ki olyan világosan a modem korszak határait, és befolyásolja olyan nagy mértékben attitűdjeinket, érzelmeinket, mint a nemzeti tudat és a nacionalista ideológia. (...) Ebből az következik, hogy a modem világ természetének és formájának megragadására kínálkozó legalapvetőbb mód a nemzetek természetének és eredetének vizsgálata.” (Smith 2004: 204) 18 A nacionalizmus alatt Smith a következőt érti: a létező vagy potenciális „nemzet” autonómiájának, egységének és identitásának kialakítására és fenntartására irányuló ideológiai mozgalom”(i.m. 207.).