Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
I. Kiindulópontok
I. 2. Alapfogalmak és elméletek 21 filozófus és történész az 1882-ben a Sorbonneon tartott „Mi a nemzet?” c. előadásában, amelyet a továbbiakban azért ismertetek részletesebben, mert a témával kapcsolatban leggyakrabban idézett szövegek közé tartozik. A következőképpen folytatja: „A modem nemzet egyazon irányban konvergáló tények sora által létrehozott történelmi eredmény” (Renan 1995:175), „a nemzetek nem örökkévalók: volt kezdetük és egyszer végük is lesz” (i. m. 185.). Az immár szintén klasszikusnak számító Emest Gellner szerint „a nemzet voltaképpen, akár az állam, egyformán véletlenszerű jelenség, nem univerzális szükségszerűség. Sem a nemzetek, sem az államok nem léteznek minden időben és minden körülmények között”(Gellner 2009:17). Mikor és hogyan keletkezik a nemzet? Renan szerint „a Római Birodalom bukása, pontosabban Nagy Károly birodalmának felbomlása óta Nyugat-Európa nemzetekre bomlott” (i. m. 172.), s mindez a germán népeknek köszönhető, akik „keveset változtattak a fajok lényegén, de uralkodóházakat és katonai arisztokráciát kényszerítettek rá az egykori Nyugati Birodalom többé-kevésbé jelentős részeire, melyek fel is vették hódítóik nevét. így született meg Franciaország, Burgundia, Lombardia, később Normandia. (...) Mi jellemzi ezeket az államokat? Az őket alkotó népek fúziója” (i. m. 173-174.). A népek egységesítése úgy jött létre, hogy a germán népek felvették a kereszténységet,12 továbbá, mivel kevés saját asszonyuk volt, latin nőkkel házasodtak, és elfelejtették a saját nyelvüket. így egységes vallás és egységes nyelv alakult ki. „Ebből következik az az alapvető jelentőségű tény, hogy a germán hódítók erkölcseinek és szokásainak rendkívüli erőszakossága ellenére az az öntőforma, melyet rákényszerítettek a lakosságra, az eljövendő századok során magának a nemzetnek a formája lett” (i. m. 174.). „Az egység mindig brutálisan jön létre; Észak-Franciaország és Dél- Franciaország egyesülése csaknem egy évszázadig tartó tömegpusztítás és terror eredménye” (i. m.175.). (...) „A vállalkozás, melyet a francia király részint zsarnokságával, részint igazságosságával nagyszerűen sikerre vitt, számos országban kudarcot vallott. Szent István koronája alatt a magyarok vagy a szlávok napjainkban is épp annyira különböznek egymástól, mint nyolcszáz évvel ezelőtt (...). Márpedig egy nemzet lényege az, hogy minden egyén sok közös jeggyel rendelkezzék, és hogy mindenki sok mindent elfelejtsen. Egyetlen francia állampolgár sem tudja, hogy burgund-e, alán, taifálvagy vizigót; és minden francia polgárnak el kellett felejtenie Szent Bertalan éjszakáját, a 13. századi dél-franciaországi mészárlásokat” (i. m. 175). Renan szerint tehát a nemzet a történelmi fejlődés során jön létre, az egységesítés, a népesség homogenizációjának az eszköze, ugyanakkor szellemi kategória, a közös akarat terméke, kifejeződése. Az egységesítés erőszakkal jön létre, s a végtermék az államnemzet, amely azonban a hősi múltra, annak örökségére épül, tehát nem nélkülözi a kultúmemzeti elemet.13 Renan szerint a modem nemzetet „minden esetben mélyen ható létok hívta életre” (i. m. 176.), majd részletesen jellemzi, hogy melyek azok az okok, amelyeknek nem volt szerepük a modem nemzet kialakulásában. Ezek a következők: a faj,14 azaz az etnikum, a nyelv,15 a kul-12 „Ha a győztes és a legyőzött egyazon valláson van, vagy még inkább, ha a győztes felveszi a legyőzött hitét, nem alakulhat ki török rendszer, vagyis az embereket nem lehet hitük szerint teljességgel megkülönböztetni” (Renan 1995: 173-174.). Török rendszer alatt a mai szóhasználattal élve többnemzetiségű országot ért. 13 Vö.: Dieckhoff, i. m. 10. 14 „Etnikai meggondolásoknak tehát semmi szerepük sem volt a modem nemzetek kialakulásában (i. m. 177). Az igazság az, hogy tiszta faj nincsen, s aki politikáját etnikai elemzésre építi, agyrémre épít. (...) Az emberi történelem teljességgel különbözik a zoológiától, (...) és senkinek sem áll jogában azért jámi-kelni a világban, hogy méricskélje az emberek koponyáját, majd torkon ragadja őket, mondván: »Vér vagy a vérünkből: köztünk a helyed!« Az antropológiai jegyek mellett más is van: értelem, jog, igazság, szépség - és ezek mindenki számára egyformák. Egyébként az etnikai politika csöppet sem biztos politika. Ma mi alkalmazzuk másokkal szemben, holnap azt látod, hogy ellened fordul” (i. m. 180.).
