Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
I. Kiindulópontok
I. 2. Alapfogalmak és elméletek 19 (Anthony D. Smith, John Hutchinson), hogy a nemzet nem a semmiből jött létre. Voltak közösségi előzményei, s ezeket a közösségeket különféleképpen nevezik (fajok, nemzetek, etnikai csoport, etnikai közösség, nemzetség, etnikai mag stb.). A (modem) nemzet részben ezekre épül/ezekből építkezik, de az, hogy milyen elemeket használ fel építkezése közben és milyen mértékben, illetve milyen mechanizmusokkal építkezik, ugyancsak eltérő lehet. Hutchinson szerint „a premodem és modem társadalmak lényeges különbségei ellenére a hagyományos kulturális repertoárokat (mítoszokat, szimbólumokat és emlékezetet) erős intézmények »viszik át« a modem korba (államok, egyházak, hadseregek), és azért élednek újra vagy fejlődnek tovább, mert a népesség fizikai és szimbolikus létét időről időre hasonló fenyegetések érik” (Hutchinson 2002). A nemzetet az elit teremti, vagy legalábbis fontos tényezője a nemzet kialakulásának. Ez lehet a hatalmi, katonai elit (Renan 1995), lehet a hagyományos arisztokrácia ellenzéki csoportja, mint például Franciaországban és Oroszországban, de lehet az értelmiség is (Greenfeld 2004, Weber 1996), továbbá „a kollektív különbözőség és küldetés felfokozott tudatával rendelkező értelmiségiek és mások” (Smith, 1995:32), akik nemzeti érzést, azaz nacionalizmust generálnak. Mi volt előbb, a nemzet vagy a nacionalizmus? Egyesek szerint a nacionalizmus megelőzi a nemzetet (Weber, Gellner, Greenfeld 2004; Hobsbawm, Craig 2000:35), mások szerint a nemzet hamarabb létezett, mint a nacionalizmus (Smith, John Armstrong). A nemzet tehát némelyeknél a fejlődés következményeként, másoknál a fejlődés okaként jelenik meg, de van olyan vélemény is, mely szerint a nacionalizmus nemcsak oka a nemzet létrejöttének, hanem következménye is. Vita tárgyát képezi továbbá, hogy a nemzet csoport-e vagy kategória (abban az értelemben, hogy egyének különféle változatokat öltő jellemzője). Többnyire csoportként kezelik, például Hobsbawm „nemzetként definiált közösségről” beszél, és több helyen is említi a csoportidentitást (Hobsbawm, 1993: 20, 21), mások a nemzet csoportját (Hroch, 2000:5), illetve a polgárok csoportját említik (Smith, 1995:30). Ezzel szemben vannak, akik bírálják a „nemzet, mint csoport”, vagy Brubaker szóhasználatával élve a csoportizmus (groupism) szemléletet (Barth, Anderson, Brubaker, Wimmer, Verdery), de ha módszertani kiindulópontjuk nélkülözi is ezt, a beszédben jelenlevő csoportista szóhasználatot ők sem tudják elkerülni, mint ahogy ezt Brubaker maga is bevallja (Brubaker 2001). A csoportizmus alatt Brubaker a következőt érti: „Arra gondolok,hogy úgy írunk és beszélünk az etnikai csoportokról és nemzetekről, mintha valódi entitások és közösségek, mintha tartalmas és tartós - belsőleg homogén, külsőleg körülhatárolt - kollektívák lennének” (Brubaker 1996:37). Barth szerint az etnikai kategóriák hordozói saját maguk is csoportosítják magukat, „saját reifikációkat alkotnak: elképzelik őket, jellemző vonásokat tulajdonítanak nekik, homogenizálják és esszencializálják őket. Ezeknek a reifikációknak természetesen vannak bizonyos következményei, de semmi esetre sem az, hogy egyszerűen, pusztán az elképzelés erejével létrehozzák ezeket a képzelt közösségeket és tulajdonságokat” (Barth 1996:4). Wimmer a csoportizmus egy más vetületét kifogásolja, mégpedig azt, hogy a modernisták „a nemzeti alapon szerveződő társadalmakat természetes tanulmányozandó egységeknek tekintik” (Wimmer 2005:168.). Azt az „előfeltevést, hogy a nemzet/állam/társadalom a modem állam természetes szociális és politikai formája” a módszertani nacionalizmus egyik megnyilvánulási formájának nevezi (i. m. 164.). Politikai vagy kulturális kategória-e a nemzet, esetleg mindkettő? Az egyik felfogás szerint politikai nemzet vagy államnemzet, a másik felfogás szerint kulturális nemzet. „Az első típust a polgárok szabad szövetségeként, racionális és önkéntes politikai konstrukcióként jellemezhetjük. Ez a polgári, szerződésen alapuló, választható szövetség a francia nem
