Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)

I. Kiindulópontok

L 2. Alapfogalmak és elméletek 15 nyúlására vezethetnének, jogilag és tényleg a priori kizárvák. Jogilag kizárvák pedig azért, mert a nyelv önmagában még nem jogcím önál­ló államalkotásra, a világtörténelem pedig a különböző nyelveket beszélő nemzetiségeket államilag úgy összekeverte, hogy nyelvhatárok alapján, vagyis akként államokat alkotni akar­ni, hogy a nemzeti egység s nemzetiségi egység azonos fogalmakká váljanak, egyenesen képte­lenség, nem tekintve a történelmi jogot, a befe­jezett tényeket, amelyeknek jogalkotó erejét kétségbe vonni nem lehet, amely abban áll, hogy a történet által szentesített tényleges álla­pot jogállapottá lesz. Tényleg kizárvák pedig a közös államérdeket veszélyeztethető velleitá­­sok azért, mert a vezémemzetiség elég erős és hatalmas arra, hogy azokat csirájukban elfojtsa. Kitűnik az elmondottakból az is, hogy az állás, melyet a politikai nemzet körén belül az egyes nemzetiségek igényelhetnek, egészen más a nemzetiségi és egészen más a nemzeti állam­ban. Csak a nemzetiségi államban lehet szó kü­lön állásról, testületi jogokról, az egyes nemze­tiségeknek mint ilyeneknek elismeréséről s azoknak az államérdeknek természetesen alá­rendelt autonómiájáról és annál inkább, minél nagyobb mérvben igaz lesz az, hogy a nemzet az egyes nemzetiségek szövetkezésében áll. A nemzeti államban a nemzetiségek mint ilyenek önálló elismerést nem igényelhetnek, mert itt nem a nemzetiségek szövetkezése alkotja a nemzetet, hanem nemzet a bár különböző nem­zetiségekhez tartozó egyéneknek összessége, amely összesség nem az egyes nemzetiségek­nek mozaikszerig hanem a vezémemzetiség egységes jellegével bir. Más szóval, a nemzeti­ségi államban a politikai nemzet testén belül többé-kevésbbé egyenjogú nemzetiségek álla­nak szemben egymással, míg a nemzeti állam­ban csak különböző nemzetiségű állampolgá­rokról lehet szó. Erős nemzeti állam: Magyar­­ország. Az itt kifejtett elméleti álláspont valamint természetesen nem jelenti a vezémemzetiség­­hez nem tartozó nemzetiségeknek elnyomását, hanem csak azt, hogy a nemzetiség, a nyelv az egyéni, individuális jogokhoz tartozik, s mint ilyen a jogállamban feltétlenül tiszteletben tar­tandó, úgy másrészt nem zárja ki azt, hogy az egyes nemzetiségek viszonyai nem kizárólag az egyéni jogok alapján rendeztessenek, vagyis nemcsak az egyes nemzetiségekhez tartozó polgárok nemzetiségi jogai tiszteletben tartas­sanak, hanem magok a nemzetiségek mint ilye­nek bizonyos jogokkal felruháztassanak. A viszony rendezése politikai kérdés. Vezér­eszméje csak egy lehet: az államérdek (salus reipublicae) határain belül a teljes szabadság”. Irodalom: Eötvös J., A nemzetiségi kérdés, Budapest 1865, Mocsáry Lajos, Néhány szó a nemzetiségi kérdésről, u. o. 1886, Pelsőczi H. Gy., Magyarország s a tótok, u. o. 1882, Persz A., A nemzetiségi kérdés állametikai megvilá­gításban, Nagy-Szeben 1879, Popovich M., A nemzetiségi kérdés Magyarországon szerb szempontból, ford. Sárcsovich A., Szabadka 1865, Ürmösy L., Az erdélyi nemzetiségek, Kolozsvár 1885, Vertán É„ A nemzetiségi kér­dés Magyarországon, Budapest 1861. Egy századdal később az A Magyar Nyelv Értelmező Szótára a „nemzet” fogalmat négy­féleképpen magyarázza. Elsődleges jelentése a következő: „történelmileg kialakult tartós közösség, amelyet közös nyelv, terület, gazda­sági élet, valamely jellegzetes kultúrában meg­nyilvánuló közös lelki sajátosság és rendszerint valamilyen államszervezet tart össze”. Ugyan­akkor lehet „ilyen, de különböző nyelvű népek­ből álló közösség” (AMNYÉSZ V, 1980:175). A nemzetiség „valamely nemzetet más nemzetektől megkülönböztető jellemvonások összessége”, vagy „valamely más nemzettel közös állami kötelékben élő népcsoport”, illet­ve „valamely nemzethez vagy nemzeti kisebb­séghez való tartozás” (AMNYÉSZ V, 1980:177). A kisebbség „valamely államban az annak nemzeti jellegét meghatározó néptől nyelvében, történelmében különböző népcso­port, nemzetiség” (AMNYÉSZ IV, 1979:181). Most pedig íme, néhány tankönyvi definí­ció:

Next

/
Thumbnails
Contents