Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
IV. Melléklet
140 IV. Melléklet A távolmaradás okaként a csallóköziek leggyakrabban azt tüntették fel, hogy nincs elég szabad idejük, és egyébként is sok az elfoglaltságuk. A magyarországiak is az időhiányra hivatkoztak, valamint arra, hogy nem tudnak magyarul. Mindazonáltal a csallóköziek 44, a magyarországiak 67%-a maga sem tudta megmagyarázni, hogy miért nem kapcsolódott be a település közösségi életébe. De egyáltalán szeretne-e benne részt venni? Minden ötödik csallóközi és a magyarországiak 7%-a igen (43. ábra). A megkérdezettek csaknem fele viszont egyértelmű nemmel válaszolt, amit egy részük azzal indokolt, hogy így is elég aktív, a többiek pedig újfent az időhiányt emlegették s arra hivatkoztak, hogy a családjukkal akarják tölteni a szabad idejüket. Elvétve olyan válasz is akadt, hogy azért nem vesznek részt a közösségi életben, mert senki sem szólította meg őket. Ugyanakkor aránylag sokan (csallóköziek 31%, magyarországiak 47%) ezúttal sem tudták megmondani, hogy szeretnének-e lakhelyükön közösségi életet élni. 43. ábra. Ön vagy valamelyik családtagja szeretne jobban bekapcsolódni a település társadalmi életébe? 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Az eredmények összecsengenek a kulturális fogyasztásról szóló kutatásainkban tapasztaltakkal.24 Ezekből kiderült, hogy Dél-Szlovákia lakosságának a többsége - nemzetiségtől függetlenül, de a szlovákok még inkább - annak ellenére, hogy kellőképpen tájékozott, nem vesz részt a helyi közösségi életben és nem látogatja a helyi intézmények csallóköziek magyarországiak 24 De más szerzők is utalnak rá, hogy a polgári viselkedés leggyakoribb mintája a polgári apátia (Slosiarik M. 2000, s. 176).
