Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
I. Kiindulópontok
12 I. Kiindulópontok továbbra is az, hogy az egyes típusok közül ennek alapján különböztetik meg (pl. azt melyik tekinthető, illetve én melyiket tekintem mondják, „azok ott a vajdaságiak, azok meg az szlovákiai magyarnak. erdélyiek”). 1. táblázat: A magyarok típusai állampolgárság, Szlovákiához való kötődés és tartózkodás szerint la. Szlovák állampolgár lb. Külföldi állampolgár 2a. Itt él 2b. Külföldön él 2a. Itt él 2b. Külföldön él 3 a. Kötődik 1.+++ II.++ III.++ IV. + 3b. Nem kötődik V. ++ VI. + VII. + VIII. Nézzük előbb a szlovák állampolgárokat. Az I. típus a Szlovákiában élő szlovák állampolgárságú magyarokat jelenti, akiknek van szlovákiai kötődésük. De mit is értek ez alatt a kötődés alatt? Mivel az empirikus adatok elemzésénél erről még bővebben szó lesz, itt csak rövid magyarázatot adnék. A szlovákiai kötődés alatt olyan racionális okok és irracionális mozzanatok keverékén alapuló érzelmi viszonyulást értek, amely a jelenlegi Szlovákia területéhez vagy annak valamelyik alegységéhez, illetve az ezekhez kapcsolódó egyéb jelentésekhez társul.3 Ennek a kötődésnek a megléte eddigi kutatási tapasztalataim szerint nagymértékben valószínűsíti azt, hogy valaki magát nem pusztán magyarként definiálja, hanem pontosítva hovatartozását, szlovákiai, felvidéki, csallóközi, pozsonyi, stb. magyarként. Ugyanakkor ezek a kötődésre vonatkozó jelzők erősen helyzetfüggőek. Bizonyos esetekben nem használjuk őket, például két pozsonyi magyarnak nincs szüksége arra, hogy egymás közt kihangsúlyozzák, hogy ők szlovákiai és/vagy pozsonyi magyarok. Más esetekben viszont ezzel egyrészt a gyökereinkre utalunk, másrészt kidomborítjuk az összmagyarságon belüli jellegzetességünket, vagy ha úgy tetszik, másságunkat. Például amikor összejönnek különböző országokban élő magyar kutatók, fiatalok, nyugdíjasok, művészek, zarándokok, stb., általában szükségét érzik annak, hogy jelezzék, hogy ők „hova valósiak”, s egymást is Az elmondottak alapján az I. típust szlovákiai magyarnak tekintem. A II. típus a szlovák állampolgárságú külföldön élő szlovákiai kötődésű magyarokat jelenti. Itt több példa is elképzelhető. Egy perbetei (rozsnyói, galántai, pozsonyi stb.) magyar hosszabb ideig Angliában dolgozik, vagy évekig Dániában tanul. Természetesen idetartoznak a Magyarországon tanuló, dolgozó szlovák állampolgárságú magyarok is. Mivel az ilyen és hasonló emberek - bár külföldön élnek -, állampolgárságuk és kötődésük szerint is szlovákiaiak, őket is szlovákiai magyarnak tekintem. Az V. típust azok a szlovák állampolgárságú magyarok alkotják, akik Szlovákiában élnek, de nem kötődnek Szlovákiához. Eddigi kutatásaim során ilyennel még nem találkoztam, s nem tartom valószínűnek, hogy a gyakorlatban is létezik, mert legalább a szülei, hozzátartozói, szülőfaluja-városa stb. szintjén minden Szlovákiában élő szlovákiainak van szlovákiai jellegű érzelmi kötődése. De még ha előfordulna is ilyen eset, hogy nincs kötődésük, ezek a magyarok szlovák állampolgárok és Szlovákiában élnek. Ebből következőleg ők is szlovákiai magyarok. A VI. típusba azok a szlovák állampolgárságú magyarok tartoznak, akik külföldön élnek, és nincs szlovákiai kötődésük. Ilyen esetek előfordulhatnak, de feltételezhető, hogy aki külföldön megmarad magyarnak, az a gyökereitől 3 Ezek lehetnek pozitív, negatív és semleges érzelmek. Az érzelmi viszonyulás manifesztálódhat, de az sem kizárt, hogy különböző okok miatt nem tör a felszínre, hanem rejtett marad, sőt az érintettek még titkolják is, már amennyire ez lehetséges. Azonban az elemzésnek ezen a szintjén nem lényeges, hogy milyen előjelű érzelmekről, illetve látens vagy manifeszt tartalmakról van-e szó, pusztán az számít, hogy van-e ilyen kötődés vagy nincs.
