Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)

I. Kiindulópontok

I. 1. Ki a szlovákiai magyar 13 sem válik meg teljesen, tehát ez a típus sem igazán életszerű, de még ha az is lenne, az elő­zőhöz hasonlóan szlovákiai magyarnak minő­síthető, hiszen szlovák állampolgárságú magyar. Most pedig nézzük a külföldi állampolgár­ságú magyarokat. A III. típus olyan külföldi állampolgárságú magyar, aki Szlovákiában él, és van szlovákiai kötődése. A legutóbbi népszámlálás szerint Szlovákiában 26 752 külföldi állampolgár él. Hogy közülük mennyi magyar nemzetiségű, azt nem tudjuk, csak azt, hogy 4 486 magyar állampolgár (feltehetőleg mind magyar nemze­tiségű, de ezt nem tudhatjuk biztosan). Szlo­vákiai magyar-e például az a magyar nemzeti­ségű kanadai állampolgár, aki 1989 előtt disszi­dált mondjuk Rimaszombatból, de a rendszer­­váltás után visszajött, és az év egy részét az átalakított szülői házban tölti? Vagy az a magyarországi magyar, aki Csehszlovákiában született és élt, de Magyarországon tanult, majd ott telepedett le, megszerezte a magyar állam­­polgárságot, majd visszajött, mert a munkája ideköti? Vagy egy másik magyarországi ma­gyar, akinek az ükszülői Budapestre elszárma­zott liptói szlovákok voltak, s ő Szlovákiába nősült, és itt él? A gyakorlat azt mutatja, hogy az ilyen és hasonló esetekben a szlovákiai kötő­dés manifesztálódásának valószínűsége ala­csony, hiszen ezek a magyarok inkább annak az országnak a magyarjaként definiálják magukat, amelynek az állampolgárai (pl. kanadai ma­gyar). Ugyanakkor elvileg előfordulhatnak olyan esetek, amikor ez a kötődés meghatároz­za a magyarságukat, s ezt maguk is deklarálják. Az ilyen esetekben őket is szlovákiai magyar­nak tekintem. Ugyanez a helyzet a IV. típusnál, vagyis azon magyar nemzetiségű külföldi állampolgá­rok esetében, akik külföldön élnek és van szlo­vákiai kötődésük. Ide sorolható például az a lány, aki a római Starbucks-ban megismerkedik egy német fiúval, feleségül megy hozzá, német állampolgárságot szerez, Németországban él, magyarnak tartja magát, időközben született gyermekeit magyarul is megtanítja, gyakran szkájpol a szüleivel és az otthoniakkal, s min­dig érdeklődik az otthoni (szlovákiai) történé­sek iránt. Amikor nemzetiségről van szó, akkor azt mondja, hogy ő magyar, de pontosítja, hogy nem magyarországi, amint azt a legtöbb német gondolná, hanem szlovákiai magyar. A VII. és VIII. típus olyan magyar nemzeti­ségű külföldi állampolgárokat jelöl, akik vagy Szlovákiában élnek, vagy más országban, de egyik esetben sincs szlovákiai kötődésük. Ok nyugodtan lehetnek akár szlovákiai születésű, Szlovákiából származó magyarok is, akik Magyarországon vagy a világ más táján élnek, de mivel a szlovákiai kötődés nem határozza meg az önazonosságukat, nem sorolom őket a szlovákiai magyarok közé. Az 1. táblázatban feltüntetett típusokat immár beazonosítottuk. A 2. táblázatban az lát­ható, hogy kit tekintek a fentebb elmondottak alapján szlovákiai magyarnak. A „+” jel azt jelenti, hogy az adott típus szlovákiai magyar, a „-’’jel pedig azt, hogy nem tekintem szlovákiai magyarnak. Az elmondottak alapján tehát szlo­vákiai magyar valamennyi szlovák állampol­gárságú, magát magyarnak tartó egyén, akárhol is él, s akár van szlovákiai kötődése, akár nincs, bár az utóbbi eset kevésbé valószínű (ezeket jelölöm szürkével). Ugyanakkor magyar nem­zetiségű külföldi állampolgárok is tekinthetők szlovákiai magyarnak, amennyiben valamilyen módon fontosnak tartják szlovákiai kötődésü­ket. 2. táblázat: Ki a szlovákiai magyar? la. Szlovák állampolgár lb. Külföldi állampolgár 2a. Itt él 2b. Külföldön él 2a. Itt él 2b. Külföldön él 3 a. Kötődik I. + II. + III. + IV. + 3b. Nem kötődik V.+ VI. + VII. -VIII. -

Next

/
Thumbnails
Contents