Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
IV. Melléklet
Túl a város peremén 127 élt saját lakásban vagy családi házban, a többiek főleg bérelt lakásban vagy a szülőknél laktak.20 Jelenleg viszont 94%-uk a sajátjában lakik, s közülük is a legtöbben (77%) családi házban (37. ábra). A ház- vagy lakásbérlők aránya elenyésző. Teljességgel érthető hát, hogy az élet különböző területei közül a lakáskörülmények és a lakhely azok közé tartoznak, amelyekkel nagyon elégedettek a válaszadók. 37. ábra. Hol lakott Pozsonyban, és hol lakik most? (%) 0% 20% 40% 60% 80% 100% Pozsonyban jelenlegi lakhelyén 62 17 Mm 77 17 □ saját házban H saját lakásban □ bérelt házban O bérelt lakásban ■ szülőknél, házastárs szüleinél □ máshol A lakáskörülmények gyakorlatilag mindenkit érintő pozitív változásán kívül, a betelepülés minden második megkérdezett számára további pozitív változásokat hozott. Természetközelség, egészségesebb életkömyezet, tisztább levegő, csönd, nyugalom, a kisközösségi életforma előnyei, a jobb életminőség, leggyakrabban ezeket említik, de sokan azt is kihangsúlyozzák, hogy új lakhelyükön szívélyes, kedves embereket ismertek meg. A válaszadók másik felének többsége szerint (46%) azon kívül, hogy megváltozott a lakhelyük, semmi más nem változott. Kimondottan negatív változásokra 4%-uk panaszkodik. Szinte kivétel nélkül a közlekedési feltételeket kritizálják, beleértve a hiányos tömegközlekedési hálózatot és a nem megfelelő útviszonyokat, aminek következtében tovább tart és többe kerül a Pozsonyba utazás. 20 Amikor Pozsonyban éltek, a csallóköziek 65 százaléka, a magyarországiak 71 százaléka lakott saját ingatlanban, ami 60 illetve 67 százalékuk számára saját lakást jelentett. Jelenleg a csallóköziek 79 és a magyarországiak 75 százalékának van saját háza, az előbbiek 13, az utóbbiak 22 százalékának pedig saját lakása.
