Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
IV. Melléklet
126 IV. Melléklet részaránya. Azok közül, akik nem ismerték a kiszemelt települést, minden harmadik érezte fontosnak, hogy tudakozódjon az ottani életkörülményekről és lakosságról. A Magyarországra költözőknek csupán 8%-a ismerte leendő lakhelyét. Emellett csaknem minden második megkérdezett informálódott a településről. Ezekből az adatokból arra is következtethetünk, hogy míg korábban a vegyes lakosságú Felső-Csallóközbe költözés fontos szempontjaként szerepelhetett az is, hogy legyen ott valaki ismerős, hogy a betelepülők ne érezzék magukat egyedül (ne feledjük, hogy döntő többségük szlovák nemzetiségű, s minél régebben költöztek a Csallóközbe, nemzetiségi szempontból annál kompaktabb, „magyarabb” volt ez a térség), később ez a szempont egyre inkább veszített a jelentőségéből, s egyre inkább költöztek olyan településekre is, ahol senkit sem ismertek. Vagyis egyre kevésbé „tartottak” a magyar közegtől. A Magyarországra költözőknél sem zárható ki ez a szempont. Az igaz, hogy csak hármuknak élt ott rokona, de minden harmadiknak volt olyan ismerőse, kollégája, aki már őelőtte áttelepült. A migráció okait illetően a szakirodalom általában öt tényezőcsoportot tüntet fel. Ezek a következők: 1. társadalmi-gazdasági tényezők: munkahelykeresés, a kedvezőtlen lakáshelyzet megoldásának lehetősége, megfelelőbb lakókörnyezet biztosítása (pl. slumosodó városrészből való elköltözés) 2. társadalmi-kulturális és politikai tényezők: etnikai szempontok, a társadalmi rétegződés szempontjai, nyelvhasználati szempontok 3. demográfiai tényezők: egészségügyi szempontok, házasságkötés, válás, családtag követése 4. környezeti tényezők: klíma, az adott település környezet-ökológiai fekvése, tiszta, nem szennyezett környezet keresése 5. egyéb tényezők: esztétikai és egyéb személyes szempontok Az országos migrációs statisztikákból kiderül (Šprocha 2007), hogy 1996 és 2006 között a költözködés elsődleges oka a lakáshelyzet megoldása (36%). Ezt követi a családtag követése (mindkét nemnél 28%), különböző, nem specifikált okok (17%) és a házasságkötés (nők 10%, férfiak 6%). 19 A pozsonyi dezurbanizáció egyik lényeges elindítója, hogy vidéken olcsóbban lehet lakást, házat venni, mint a fővárosban. Ezt a csallóközi és magyarországi megkérdezettek válaszai is igazolják. A költözködés általuk felsorolt okait a következő öt pontban lehet összefoglalni:- megfizethető árú telkek és családi házak- Pozsony közelsége- olcsóbb élet- családtagok, barátok közelsége- természetközelség, nyugalom, vidéki életmód A kiköltözés elsődleges oka tehát a lakáshelyzet megoldása. S ha összehasonlítjuk, hol laktak Pozsonyban, és hol laknak most, akkor beigazolódik, hogy a fővárosból való kiköltözés valóban javított a megkérdezettek lakáskörülményein. Pozsonyban csak kétharmaduk 19 Az 1996—2000 közötti időszakhoz képest 2001 után még inkább jellemző, hogy az elsődleges költözési ok a lakáshelyzet megoldása, miközben a házasodás és a családtag követése egyre kevésbé fordul elő.
