Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
IV. Melléklet
A nemzeti identitás, avagy a MAGYAR márka megőrzése 115 nemzeti értékrend). Ez abban nyilvánult meg, hogy a megkérdezettek nem tulajdonítottak fontosságot a nemzetiségüknek és a nemzetiségnek, nem érdekelte őket, nem volt számukra szempont. Úgy gondolom, az elmondottakból kiderült, hogy mindkét népesség veszélyeztetett, csak mindkettő másképp veszélyeztetett. S mivel a két népesség asszimilációra hajlamosító nemzeti értékrendje különbözik egymástól, más identitásmegőrző stratégiát kell alkalmazni a tömbben élőknél, és mást a szórványban élőknél. A szórványban élőkre a megtagadó nemzeti értékrend a jellemzőbb, vagyis elutasítják a nemzetiséget, nincs meggyőződésből származó nemzetiségük, valójában nincs nemzeti identitásuk. A tömbben élőknél gyakoribb, hogy van nemzeti identitásuk, magyarnak tartják — még - magukat, de ez a magyarságtudat kényelmetlen számukra, hátrányosnak, sőt veszélyesnek érzik, belülről szúrja a bőrüket. (Természetesen a szórványban élőknél is előfordul a visszakozó nemzeti értékrend, s a tömbben élők között is a megtagadó, csak kisebb mértékben). Az első esetben tehát a nemzeti identitás „újratermelése” a legfontosabb, a másik esetben pedig a negatív viszonyulás enyhítése, pozitívvá módosítása. Mindkettőt a szükségletorientált stratégiák példájának tekinthetjük. A stratégiák harmadik csoportját a testreszabott stratégiák alkotják. Ezek abban különböznek az előző, azaz a szükségletorientált stratégiáktól, hogy specifikus célcsoportokon belüli rétegekre irányulnak. Például iskolaválasztás előtt álló szülőkre, de azon belül is olyanokra, akik magyar, illetve szlovák környezetben élnek. Vagy: az általános egészségvédő stratégiákon belül más érvényes a fiatalokra és a középkorúakra, más a férfiakra és a nőkre. Eleve feltételezhető, hogy a korcsoportokra is más-más stratégiák érvényesek. Valaki persze azt mondhatná, hogy nem a középkorosztályon és az idősebbeken múlik a nemzeti identitásunk, hanem a fiatalokon, ezért órájuk kell figyelni. Ezzel nem értek egyet, mert amint mondtam, a nemzeti identitás élő folyamat, így bármikor változhat. Továbbá a generációk között e téren is mindig van és lesz kölcsönhatás (néha épp a fiatalok „szlovákosítják el” az idősebbeket). Tisztelt hölgyek és urak, előadásomban tehát azt akartam bemutatni, hogy a nemzeti identitás bonyolult jelenség, amelynek erősítése, s ennek következtében a Magyar márka sikere komplex stratégiacsomagot igényel. Mi kell ehhez? Negativisztikus hozzáállás, struccpolitika, tudatlanság helyett átgondolt elemző álláspont, célcsoportok és szükségleteik definiálása, a belőlük származó stratégiák megtervezése és kivitelezése. Sok segítő agy és kéz - szerintem ez van. MAGYAR márkatervező munkacsoport (MMM) kialakítása? A falon látható egy kínai közmondás: a bonyolult problémát bontsd apró részeire és megszűnik létezni. Nem gondolják, hogy ez kimondottan nekünk szól? Elhangzott Somorja-Csölösztőn, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala 2009. január 29-én megrendezett tanácskozásán.
