Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
IV. Melléklet
116 IV. Melléklet TÚL A VÁROS PEREMÉN (Esettanulmány a Pozsonyból kiköltözött FELSŐ-CSALLÓKÖZI ÉS RAJKA KÖRNYÉKI LAKOSSÁGRÓL) 1. Bevezetés A szociológia az emberek társadalmon belüli helyváltoztatásának két fajtáját különbözteti meg: a társadalmi mobilitást és a migrációt. A társadalmi mobilitás a társadalmi struktúrán belüli „virtuális” elmozdulás, a migráció egy meghatározott földrajzi térségben való tényleges helyváltoztatással járó vándorlás. Amennyiben ez a földrajzi térség egy állam határain belül terül el, akkor belső migrációról, amennyiben viszont túllépi az államhatárt, akkor nemzetközi migrációról beszélünk.1 A migráció alanyai a - konkrét településről, országból - kiköltöző, illetve oda vagy máshova beköltöző emberek, az ún. emigránsok (kiköltözők) és imigránsok (beköltözők).2 1 A migráció részletesebben is osztályozható, amennyiben a következő kritériumokat vesszük figyelembe: 1. a migráció gyakorisága és időtartama - napi, heti, havi, szezonális gyakoriságú, illetve rendszertelen vándorlás, állandó vagy korlátozott időtartamra szóló jelleggel, 2. a migráció távolsága - átlépi-e vagy sem az adott földrajzi terület határát, vagyis belső, illetve külső (régiók közti, intra-kontinentális, inter-kontinentális, stb.) migráció, 3. a migráció iránya - városból falura vagy fordítva, illetve egyik városból a másikba vagy egyik faluból a másikba, tehát különböző gazdasági, műszaki és kulturális fejlettséggel rendelkező települések, régiók között, illetve hasonló fejlettségű települések, régiók között végbemenő költözés, 4. a migráns személy migrációs hajlandósága - saját akaratból bekövetkező vagy kikényszerített migráció, esetleg indiferens állapot. A feltüntetett kritériumok alapján a migráció sokféle típusa képzelhető el és létezik, ezek közül a leggyakoribb a költözés - amikor az érintett személyek állandó lakhelyet változtatnak, akár egy adott településen belül, akár rajta kívül, tehát egy másik településre vagy másik országba költöznek. A költözés egyben a migrációnak az egyetlen olyan típusa, melynek végeredményeként a lakosság térbeli összetételében állandó változások következnek be. A migráció következő típusát az ideiglenes költözések képezik, vagyis amikor különböző okok miatt egy bizonyos időre változik a lakhely, de az állandó lakhely megmarad, s az érintett személy az okok megszűnte után ide tér vissza (pl. egyetemi hallgatók az iskola befejezése után, külföldön dolgozó szakemberek a kiküldetés végetértével, stb.). A harmadik gyakori típus a munkahelyi, illetve iskolai mobilitás, amely aránylag rendszeres ingázást jelent a munkahely és az iskola helye, valamint az állandó lakhely között, miközben ez az ingázás leggyakrabban napi, esetleg hetente többszöri vagy hetente egyszeri gyakoriságú, s ugyanoda irányul. A migráció további gyakori típusa a rendszertelen költözés, azaz turbulencia, amelynek nemcsak a frekvenciája rendszertelen, hanem az iránya, módja, távolsága is kiszámíthatatlan (pl. nyaralás). 2 Lehetnek még reemigránsok, vagyis olyan személyek, akik a korábban elhagyott településre térnek vissza.
