Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)

III. Kutatási eredmények

Mellékletben az „A nemzeti identitás, avagy a MAGYAR márka megőrzése” című írás). Vannak, egyre kevesebben, akiket egyáltalán nem érint, s vannak, akik már benne gázolnak a folyóban, csak különböző köveken állnak, különböző távolságra a másik parttól.

Viszont bárhogy is élik meg a szlovákiai magyarok a nemzetiségüket, problémákkal terhelten, vagy gondtalanul, az tény, hogy a saját képviselőik, a nemzetiesítő állam és az anyaország politikai játszmáinak metszetében élnek, amit ha akarnak, sem tudnak ignorálni, mert a hármas konfiguráció kereszttüze és a kisebbségi lét eseményeinek, rezdüléseinek a többes látásmód által történő közvetítése mindennapi életük része. Ebből az időnként csak parázsformát öltő, máskor azonban pergő kereszttűzként építkező kisebbségi lét-térből csak egy módon lehet teljesen kikapcsolódni. Úgy, hogy az ember megszűnik magyarnak lenni. S mivel vannak magyarok, akiket fáraszt és/vagy riaszt ez a folytonos egymásnak feszüléseket tartalmazó tér, fokozatosan inkább szlovákká válnak.