Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
IV. Melléklet
IV. MELLEKLET A SZLOVÁKIAI MAGYAROK SZOCIOLÓGIÁJÁNAK MEGALAPOZÁSA Személyes emlékkel kell kezdenem. 15 évvel ezelőtt felhívott Tóth Károly, hogy találkozzunk Pozsonyban, az Astorka kávéházban. Nem mondta, hogy mit akar, de mivel Karcsit egyetemista korunktól kezdve ismertem, elfogadtam a meghívást. Amikor megérkeztem, ő már ott ült. Azt mondta, igyák egy vodkát. Mondtam, hogy nem kérek, de mivel ő már előzőleg megrendelte, mindkét vodkát kihozták. Karcsi mindkettőt megitta. Ebből is látszik, hogy a komoly dolgok komolyan kezdődnek. Merthogy aztán arról kezdett beszélni, hogy szeretne létrehozni egy szlovákiai magyar tudományos intézetet. Ez volt a Fórum Intézet. Akkoriban biztosan nem én voltam az egyetlen, s biztosan nem az első, akivel Karcsi megosztotta a terveit, de valamiben első voltam, s erre most büszke vagyok. Én voltam a Fórum Intézet első kutatója, és a Fórum első kutatása egy szociológiai kutatás volt. Nem is akármilyen. Tulajdonképpen az első, és Szlovákiában azóta is az egyetlen szociológiai alapkutatás a kis- és középvállalkozói szféráról, amelyben nyomon követhetők az 1989 utáni vállalkozási boom okai és körülményei, az alkalmazottból vállalkozóvá válás többnyire rögös útjának állomásai. Az eredményeket amerikai szakirodalom is idézte. De mi köze van a vállalkozók kutatásának a szlovákiai magyarok szociológiájához, amiről a mai napon beszélnem kellene? Nagyon sok köze van. Ugyanis elsősorban a szlovákiai magyar vállalkozók vallomásait rögzítettük, s csak a második körben jöttek hozzájuk a szlovák vállalkozók - összesen csaknem 90 vállalkozóval készült részletes interjú. Tehát az első kutatás első percétől kezdve érvényesült az az elv, hogy mi elsődlegesen a szlovákiai magyarokat fogjuk kutatni, de ha alkalom nyílik rá, akkor a szlovákokat sem hagyjuk ki, mert a két népesség összehasonlítása során a magyarokról is árnyaltabb képet kaphatunk. Ez ma nagyon banális célkitűzésnek tűnhet, de a tizenöt évvel ezelőtti helyzetben nem volt az. 15 évvel ezelőtt teljesen más volt a szociológia Szlovákiában. Teljesen más volt a szociológusok és az érdeklődésükre igényt tartó témák megítélése. Tizenöt évvel ezelőtt több szlovák szociológus azt szerette volna, hogy elsősorban szlovákiai magyarként, s mellesleg szociológusként hidat képezzek a magyarországi szociológusok felé, hogy aztán ők ketten közös szlovák-magyar kutatásokat végezhessenek, amelyekben a szlovákiai magyarok vizsgálatának marginális szerepe lett volna. Csak annyi, mint bármilyen más szlovákiai kutatásban, azaz ezt a népességet ezúttal is csak a minta 10 százalékos részeként kezelték volna. Én azt akartam, hogy önálló népességként kutassanak, amelynek részben önálló élete van, mindazon jelenséggel együtt, ami az élettel velejár. Ez teljesen fölösleges, mondta a szlovák kolléga, ti ugyanúgy szlovákok vagytok, mint mi. De a magyarországi kollégák többsége sem látott még akkoriban nagy fantáziát a szlovákiai magyarok szociológiai vizsgálatában. Általában véve, a kisebbségkutatás akkoriban nem volt olyan divatos, mint manapság. Talán azért sem, mert akkoriban ebben a kutatási területben kevesebb volt a pénz. Tehát amikor mi tizenöt évvel ezelőtt eldöntöttük, hogy márpedig kutatásaink fő célcsoportját a szí óvá-