Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
III. Kutatási eredmények
III. 4. Kötődések 99 31. ábra: Fontos-e a deklarált identitás/milyen helyzetben vállalja fel a nemzetiségét (%) minden körülmények bizonyos körülmények nem fontos nem tudja között fontos között nem fontos ahol ebből előnye származik, talán helyénvaló az érdek szó használata. 4. A nemzeti identitás felvállalásának helyzetfiiggősége megvilágítást nyert abban az értelemben, hogy a hátrányos megkülönböztetés és a fenyegetettség érzése következtében nem mindenki és nem mindig vallja magát magyarnak. De hogy kinek mi a diszkrimináció, ki mikor érzi magát fenyegetve, az nagyon szubjektív dolog. Vannak ugyanis olyan emberek, akiket nem csupán a fenyegetettség érzése, hanem a konkrét negatív tapasztalat is arra ösztönöz, hogy még inkább ragaszkodjanak a nemzetiségükhöz. Ugyanakkor mások pusztán az elképzelt fenyegetettség érzésétől is inkább feladják az identitásukat63. Azt, hogy mindez mennyire relatív, a 37. táblázat adatai is alátámasztják. A szlovák-magyar feszültség 37. táblázat: Véleménye szerint a napjainkban tapasztalható szlovák-magyar feszültség befolyásolja a nemzeti identitás felvállalását? (a felmérés 2010-ben készült, a hiányzó százalékok azokat jelentik, akik nem tudtak válaszolni) 1. Az Ön családjában 2. Lakhelyén 3. Szlovákiában 1. serkenti a nemzeti identitás felvállalását 34 6 58 2. gyengíti a nemzeti identitás felvállalását 13 40 45 3. nem befolyásolja a nemzeti identitás felvállalását 14 41 44 63 Például 2007-ben jobban ragaszkodtak a magyarságukhoz azok az egyetemisták, akiknek a tanáraik részéről voltak a nemzetiségüket érintő sérelmeik, mint azok, akik magyar környezetben tanultak, és szlovák tanárokkal még véletlenül sem találkoztak, valamint saját bevallásuk szerint, kevesebbszer találkoztak a diszkrimináció nemzetiségüket, anyanyelvűket érintő formájával (Lampl 2009).
