Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)

III. Kutatási eredmények

100 III. Kutatási eredmények fenyegetettség-érzést generál, a deklarált iden­titás tekintetében mégis különböző hatásokat válthat ki: vannak, akik szerint a családban, a szűkebb környezetben és Szlovákiában is ser­kenti a nemzeti identitás felvállalását, megint mások szerint gyengíti, s olyanok is vannak, akik szerint a politikai feszültségek nem befo­lyásolják a deklarált identitást. Mi az oka az asszimilációnak, annak, hogy némely szlovákiai magyarok nemzetet válta­nak? Akárhányszor kutatjuk ezt a kérdést, min­dig ugyanazokat a válaszokat kapjuk. A szlová­kiai magyarok szerint az asszimilációnak három fő oka van. Ezek a következők: a vegyes házas­ságok, a gyerekek szlovák iskolába járatása és az, hogy az emberek önként feladják a magyar identitásukat. Mind a három mikrotársadalmi tényező, vagyis az egyén választásától teszi füg­gővé a nemzeti megmaradást. Kissé leegyszerű­sítve úgy értelmezhető, hogy a válaszadók sze­rint amennyiben a magyarok inkább egymás között házasodnának, magyar iskolába íratnák a gyerekeiket és megmaradnának magyarnak, akkor lassulna az asszimiláció irama. Ez azon­ban csupán az érem egyik oldala. Mit kellene tenni nem egyéni, hanem közösségi, társadalmi szinten az asszimiláció megfékezéséhez? Ez olyan kérdés, amelyre a magyarok többsége általában attól függő választ ad, hogy mi az ezzel kapcsolatos épp aktuális közéleti téma. Ez is a többes látás tényét bizonyítja, és a különböző szintek és szubjektumok által kommunikált magyarság­­kép, s ezen belül a magyarság megmentéséről szóló üzenetek köztudatba történő leszivárgá­­sát. Nem véletlen, hogy 2011-ben a legtöbb válaszadó épp a magyar nyelv használatát védő törvény fontosságát hangsúlyozta (39%), a har­madik leggyakoribb válasz pedig az volt, hogy új szempontok szerint kellene támogatni a kul­túrát (15%). Miközben korábbi kutatásaink bizonysága szerint a kultúra támogatásának rendszeréről a magyarok többsége alig tud valamit, s a nyelvvédelmet sem tartották min­dig ennyire fontosnak. Ezekben a vélemények­ben tehát tetten érhető a téma erőteljes közéleti megjelenítése, az agenda setting hatás, ami szintén a többes látás bizonyítéka. Egyedül a második legfontosabbnak tartott társadalmi intézkedésnek van univerzálisabb jellege, ez pedig a magyarlakta régiók gazdasá­gának fejlesztése, beleértve a mezőgazdaságot. Ezt 2011-ben csaknem minden harmadik vála­szadó hangsúlyozta, s ez a tényező a korábbi kutatásoknál is az aktuális társadalmi-politikai kérdésektől függetlenül mindig egyfajta erőtel­jes magyarságvédő intézkedésként szokott megjelenni. S úgy tűnik, egyre többen érzéke­lik egy további asszimilációra hajlamosító tényező jelenlétét, ami a magyarlakta területek nemzetiségi felhígulása, s amelynek egyik oka a szlovákok magyar községekbe való betelepü­lése. Erről a jelenségről (is) szól bővebben a Mellékletben található Túl a város peremén című tanulmány. III.4.4. Záró gondolatok A magyarok egyre inkább kötődnek Szlová­kiához. De nemcsak mint a szülőföldjüket szimbolizáló térhez, hanem mint hazához, s mint országhoz, amelynek állampolgárai. Két­harmaduk kimondja, hogy nem élne más országban. Többségük véleménye szerint nem gördít akadályt az érvényesülésük útjába a magyar nemzetiség, s más kutatásokból azt is tudjuk, hogy a magyar-szlovák együttélés főleg a lakhelyük szintjén általában nem okoz nekik problémát. Ugyanakkor a magyarok kötődnek a nem­zetiségükhöz. Különféle módon és különféle mértékben, ahogy arról már korábban több helyen értekeztem. A szlovákiai magyarok szo­ciológiája első kötetében, ebben a kötetben, azonban nem szeretnék ezzel behatóbban fog­lalkozni, mivel ez egy különálló kötet témája lesz. Arról azonban itt sem feledkezhetünk meg, hogy a magyarok sokféleképpen magya­rok, s épp ezért az, hogy még nem váltottak nemzetiséget, egyáltalán nem jelenti, hogy tel­jes mértékben kívül állnak az asszimiláció folyamatán (Lampl 1999, továbbá a

Next

/
Thumbnails
Contents