Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
III. Kutatási eredmények
100 III. Kutatási eredmények fenyegetettség-érzést generál, a deklarált identitás tekintetében mégis különböző hatásokat válthat ki: vannak, akik szerint a családban, a szűkebb környezetben és Szlovákiában is serkenti a nemzeti identitás felvállalását, megint mások szerint gyengíti, s olyanok is vannak, akik szerint a politikai feszültségek nem befolyásolják a deklarált identitást. Mi az oka az asszimilációnak, annak, hogy némely szlovákiai magyarok nemzetet váltanak? Akárhányszor kutatjuk ezt a kérdést, mindig ugyanazokat a válaszokat kapjuk. A szlovákiai magyarok szerint az asszimilációnak három fő oka van. Ezek a következők: a vegyes házasságok, a gyerekek szlovák iskolába járatása és az, hogy az emberek önként feladják a magyar identitásukat. Mind a három mikrotársadalmi tényező, vagyis az egyén választásától teszi függővé a nemzeti megmaradást. Kissé leegyszerűsítve úgy értelmezhető, hogy a válaszadók szerint amennyiben a magyarok inkább egymás között házasodnának, magyar iskolába íratnák a gyerekeiket és megmaradnának magyarnak, akkor lassulna az asszimiláció irama. Ez azonban csupán az érem egyik oldala. Mit kellene tenni nem egyéni, hanem közösségi, társadalmi szinten az asszimiláció megfékezéséhez? Ez olyan kérdés, amelyre a magyarok többsége általában attól függő választ ad, hogy mi az ezzel kapcsolatos épp aktuális közéleti téma. Ez is a többes látás tényét bizonyítja, és a különböző szintek és szubjektumok által kommunikált magyarságkép, s ezen belül a magyarság megmentéséről szóló üzenetek köztudatba történő leszivárgását. Nem véletlen, hogy 2011-ben a legtöbb válaszadó épp a magyar nyelv használatát védő törvény fontosságát hangsúlyozta (39%), a harmadik leggyakoribb válasz pedig az volt, hogy új szempontok szerint kellene támogatni a kultúrát (15%). Miközben korábbi kutatásaink bizonysága szerint a kultúra támogatásának rendszeréről a magyarok többsége alig tud valamit, s a nyelvvédelmet sem tartották mindig ennyire fontosnak. Ezekben a véleményekben tehát tetten érhető a téma erőteljes közéleti megjelenítése, az agenda setting hatás, ami szintén a többes látás bizonyítéka. Egyedül a második legfontosabbnak tartott társadalmi intézkedésnek van univerzálisabb jellege, ez pedig a magyarlakta régiók gazdaságának fejlesztése, beleértve a mezőgazdaságot. Ezt 2011-ben csaknem minden harmadik válaszadó hangsúlyozta, s ez a tényező a korábbi kutatásoknál is az aktuális társadalmi-politikai kérdésektől függetlenül mindig egyfajta erőteljes magyarságvédő intézkedésként szokott megjelenni. S úgy tűnik, egyre többen érzékelik egy további asszimilációra hajlamosító tényező jelenlétét, ami a magyarlakta területek nemzetiségi felhígulása, s amelynek egyik oka a szlovákok magyar községekbe való betelepülése. Erről a jelenségről (is) szól bővebben a Mellékletben található Túl a város peremén című tanulmány. III.4.4. Záró gondolatok A magyarok egyre inkább kötődnek Szlovákiához. De nemcsak mint a szülőföldjüket szimbolizáló térhez, hanem mint hazához, s mint országhoz, amelynek állampolgárai. Kétharmaduk kimondja, hogy nem élne más országban. Többségük véleménye szerint nem gördít akadályt az érvényesülésük útjába a magyar nemzetiség, s más kutatásokból azt is tudjuk, hogy a magyar-szlovák együttélés főleg a lakhelyük szintjén általában nem okoz nekik problémát. Ugyanakkor a magyarok kötődnek a nemzetiségükhöz. Különféle módon és különféle mértékben, ahogy arról már korábban több helyen értekeztem. A szlovákiai magyarok szociológiája első kötetében, ebben a kötetben, azonban nem szeretnék ezzel behatóbban foglalkozni, mivel ez egy különálló kötet témája lesz. Arról azonban itt sem feledkezhetünk meg, hogy a magyarok sokféleképpen magyarok, s épp ezért az, hogy még nem váltottak nemzetiséget, egyáltalán nem jelenti, hogy teljes mértékben kívül állnak az asszimiláció folyamatán (Lampl 1999, továbbá a
